Az Európai Unió évtizedek óta várakoztatja a macedónokat
Százezrek vonultak a hétvégén az utcára az észak-macedón fővárosban. Erről az elsők között számolt be a V4NA hírügynökség. A demonstráción a legnagyobb ellenzéki párt, a VMRO–DPMNE (a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért ) vezetője Hrisztijan Mickoszki arra kérte az ország miniszterelnökét, hogy mondjon nemet a francia javaslatra, amely rendezné a bolgárokkal való vitát.
Mickoszki értékelése szerint Párizs ötlete nem más, mint annak az ország belügyeibe avatkozó, agresszív politikának a meghosszabbítása, amellyel már évtizedek óta szembe kell néznie Macedóniának és a macedónoknak. Kiemelte: állama már 22 éve az Európai Unió előszobájában várakozik, miközben, akik mögötte voltak a sorban, már vagy elkezdhették a csatlakozási tárgyalásokat, vagy már az EU tagjai is lettek.
Ha a francia javaslatot elfogadnánk, az nem lenne más, mint a halasztás nélküli kapituláció. Ez részenként ugyan, de Macedónia bolgárrá válását jelentené, s egyben egy diplomáciai kiütés is lenne ellenünk. Beolvadás, bolgárrá válás, majd ezután lehetnénk európai nép, de az is lehet, hogy soha nem leszünk Európa része. Folyamatosan új elvárásokkal kell szembenéznünk, rigorózus elvárásokkal és érthetetlen nyomásgyakorlással
– mondta a legnagyobb ellenzéki tömörülés vezére.
Mickoszki kiemelte: ha a jelenlegi kormánypártok el is fogadják ezt a javaslatot, amelyről már pár napja beszél a közvélemény, akkor az hosszú távon nem lesz alkalmazható, mert, ha egy napon a VMRO–DPMNE kerül hatalomra, nem fogják tiszteletben tartani az abban aláírtakat.
A francia javaslat
A bolgár kormány ellenzi a kis balkáni ország uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, ezért vétót emelt ellen. Szófia a támogatásért cserébe egyértelmű garanciákat vár el Szkopjétől, amelyben biztosítaná az ott élő bolgárok jogait, például azt, hogy a macedón alkotmányba is foglalják bele azt. A bolgár politikusok egy része egyébként megkérdőjelezi a macedón identitást és a nyelvet. Úgy vélik, Radev elnökkel az élen, hogy a macedón nép és a nyelv gyökere a bolgárokhoz kötődik. De nem csak a nyelv eredete az egyetlen vitás kérdés a két nemzet között. A bolgárok a második világháború idején elfoglalták a mostani Észak-Macedóniát. Sokan emlékeznek még a rengeteg áldozatra, amelyet ez az agresszió hozott. Szófia azt kéri konkrétan, hogy a macedónok ezentúl ne használják a bolgár fasiszta megszállás kifejezést, hanem inkább úgy beszéljenek ezekről az időkről, mint a bolgár adminisztráció korszaka. Emellett arról is vita folyik, hogy egyes hősök macedónok voltak, vagy mint Szófia mondja, macedóniai bolgárok.
Hogy a bolgár kisebbség helyzetét rendezni kell, azzal az észak-macedón államvezetés is egyetért.
Mint azt a miniszterelnökük korábban kifejtette, hajlandó lenne a bolgárok által kért alkotmánymódosításról tárgyalni, de nem most. Dimitar Kovacsevszki szerint ugyanis az uniós csatlakozás során több ponton is módosítani kell az alkotmányt, így, ha megkezdődtek a tárgyalások, akkor tennék meg a bolgárok által kért lépést. Vagyis másfelől nézve pont a bolgárok akadékoskodása miatt várat magára az Észak-Macedóniában élő kisebbség helyzetének alkotmányi szinten történő rendezése. A két ország között így ördögi kör alakult ki, amelyben valamelyik félnek előbb vagy utóbb engednie kell. A VMRO–DPMNE ellenzéki párt számára elfogadhatatlanok a szomszédos ország követelései.
Párizs most egy javaslatot terjesztett a bolgár parlament elé. Ebben azt kéri, hogy Szófia hagyjon fel a vétóval, s hagyja jóvá, hogy a június 23-i EU-csúcson döntés szülessen az észak-macedónok csatlakozásának megkezdéséről.
Emmanuel Macron elnök szerint erre azután kerülhet sor, ha Észak-Macedónia alkotmányba foglalja a helyi bolgárok jogainak védelmét.
A francia javaslat értelmében Szkopjének egy akciótervet kell elfogadnia, amely magába foglalja a kisebbségek helyzetének rendezését, a diszkrimináció és a gyűlöletbeszéd megszüntetését, valamint az oktatás terén is fejlesztéseket irányoz elő – írja a Euronews.
Az EU csak ígérget
Észak-Macedónia 2004. március 22-én nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét. Az Európai Bizottság 2005. november 9-én kedvező véleményt nyilvánított erről, majd az ország 2005 decemberében kapott tagjelölt státust az Európai Tanácstól. Másfél évtizeddel később, Brüsszelben 2020-ban a tagországok európai-ügyi miniszterei politikai jóváhagyásukat adták, hogy az észak-macedónok Albániával együtt megkezdhessék a csatlakozási tárgyalásokat, de ez azóta sem következett be az egyes tagországok vétói miatt. Előbb a görögök, most pedig a bolgárok akadályozzák a folyamatot, tehát nem ez lenne az első komoly engedmény a macedónok részéről a helyzet rendezésére. Egyes szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy akkor sem lenne biztos a gyors integráció, ha elfogadnák az újabb követeléseket. Az ország a görögökkel való vitája lezárásáért korábban még a neve megváltoztatásába is belement, mégsem történt előrelépés.
Szabad Macedóniáért tüntettek
Éppen ezek a történések miatt is, a mostani szkopjei tüntetés mottója a „Túl sok volt már” volt. Az emberek a hétvégén az észak-macedón kormány épülete előtt jöttek össze, s az ellenzékiek előre hozott parlamenti választásokat követeltek. Az ellenzék bejelentette, hogy a néppel együttműködve mindent megtesz, hogy kiírják a voksolást az országban.
