Százezres tüntetés: „Vagy küzdünk és győzünk, vagy a mi Macedóniánknak vége lesz"

Asszimiláció és bolgárrá válás. A macedón ellenzék szerint ezt hozhatja magával Párizs javaslata az uniós út folytatására. Százezrek tüntettek a baloldali kormány ellen a kis balkáni országban – írja a V4NA Hírügynökség.

Hogy a bolgár kisebbség helyzetét rendezni kell, azzal az észak-macedón államvezetés is egyetért.

Mint azt a miniszterelnökük korábban kifejtette, hajlandó lenne a bolgárok által kért alkotmánymódosításról tárgyalni, de nem most. Dimitar Kovacsevszki szerint ugyanis az uniós csatlakozás során több ponton is módosítani kell az alkotmányt, így, ha megkezdődtek a tárgyalások, akkor tennék meg a bolgárok által kért lépést. Vagyis másfelől nézve pont a bolgárok akadékoskodása miatt várat magára az Észak-Macedóniában élő kisebbség helyzetének alkotmányi szinten történő rendezése. A két ország között így ördögi kör alakult ki, amelyben valamelyik félnek előbb vagy utóbb engednie kell. A VMRO–DPMNE ellenzéki párt számára elfogadhatatlanok a szomszédos ország követelései.

Párizs most egy javaslatot terjesztett a bolgár parlament elé. Ebben azt kéri, hogy Szófia hagyjon fel a vétóval, s hagyja jóvá, hogy a június 23-i EU-csúcson döntés szülessen az észak-macedónok csatlakozásának megkezdéséről.

Emmanuel Macron elnök szerint erre azután kerülhet sor, ha Észak-Macedónia alkotmányba foglalja a helyi bolgárok jogainak védelmét.

A francia javaslat értelmében Szkopjének egy akciótervet kell elfogadnia, amely magába foglalja a kisebbségek helyzetének rendezését, a diszkrimináció és a gyűlöletbeszéd megszüntetését, valamint az oktatás terén is fejlesztéseket irányoz elő – írja a Euronews.

Az EU csak ígérget

Észak-Macedónia 2004. március 22-én nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét. Az Európai Bizottság 2005. november 9-én kedvező véleményt nyilvánított erről, majd az ország 2005 decemberében kapott tagjelölt státust az Európai Tanácstól. Másfél évtizeddel később, Brüsszelben 2020-ban a tagországok európai-ügyi miniszterei politikai jóváhagyásukat adták, hogy az észak-macedónok Albániával együtt megkezdhessék a csatlakozási tárgyalásokat, de ez azóta sem következett be az egyes tagországok vétói miatt. Előbb a görögök, most pedig a bolgárok akadályozzák a folyamatot, tehát nem ez lenne az első komoly engedmény a macedónok részéről a helyzet rendezésére. Egyes szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy akkor sem lenne biztos a gyors integráció, ha elfogadnák az újabb követeléseket. Az ország a görögökkel való vitája lezárásáért korábban még a neve megváltoztatásába is belement, mégsem történt előrelépés.

Szabad Macedóniáért tüntettek

Éppen ezek a történések miatt is, a mostani szkopjei tüntetés mottója a „Túl sok volt már” volt. Az emberek a hétvégén az észak-macedón kormány épülete előtt jöttek össze, s az ellenzékiek előre hozott parlamenti választásokat követeltek. Az ellenzék bejelentette, hogy a néppel együttműködve mindent megtesz, hogy kiírják a voksolást az országban.

A VMRO–DPMNE vezetője a százezreket megmozgató tüntetésen azt mondta: azért jöttek össze az emberek, hogy visszaadják Macedónia szabadságát, s az emberek azért mozdultak meg, mert harcolni akarnak a saját országukért.

A jobboldali párt szerint a jelenlegi macedón helyzetet émelyítőnek és szomorúnak lehetne értékelni. Ez pedig azért van így, mert a baloldali kormány a döntéseivel ilyen szituációt teremtett. Mickoszki aláhúzta: nagy céljuk a hatalmon lévő SDSM párt megbuktatása és a féktelen, bűnöző és áruló kormány helytelen politikájának megbüntetése.

Túl régóta nézzük tétlenül, ahogy lebontják a mi Macedóniánkat. Mindezt kőről kőre teszik. A mi Macedóniánkban megmozdultak az emberek. Megfigyelhető a változás iránti vágy, s ez már akkora méreteket ölt, hogy a lakosok már úgy érzik nincs mit veszteniük

– mondta.

Hrisztijan Mickoszki beszédét többször is meg kellett szakítani, mert a tömeg a „Hrisztijan, Hrisztijan” skandálásába kezdett, illetve azt kiáltotta „Választást, választást”. Az összegyűlt óriási tömeg az ország zászlaját vitte, s azt kiabálta: Soha észak, csak Macedónia, valamint VMRO–DPMNE.

Macedónia szegénységbe, nyomorba süllyedt, az alapvető élelmiszerek árai magasak, az üzemanyag a legdrágább a régióban, drága az áram, alacsonyak a fizetések, magas az infláció, tönkrement az egészségügy, katasztrofális az oktatás. A gazdaság összeomlott. Bulgária megaláz minket, az állampolgárok nagy része emigrál, bűnözés, korrupció, magánpályázatok, csak néhány dolog, amivel az állampolgárok szembesülnek az SDSM és a DUI uralma alatt

– mondta a VMRO–DPMNE vezetője.

A tüntetésen Mickoszki bejelentette, hogy minden erejükkel harcolni fognak az SDSM és a DUI vezette kabinet ellen, amelynek élén Dimitar Kovacsevszki áll.

Azért vagyok itt, hogy harcoljak. Vagy küzdünk és győzünk, vagy a mi Macedóniánknak vége lesz. Harcolni fogunk a parlamentben, a tüntetéseken, az utcákon, a városokban, a polgármestereinkkel, az intézményekben. Harcolni fogunk a bűnözés és a korrupció ellen is

– húzta alá a VMRO–DPMNE vezetője.

A legnagyobb ellenzéki párt nem először szólította fel a kormányt előre hozott parlamenti választások kiírására. Emellett képviselői már jó ideje úgynevezett „aktív blokádot” folytatnak az Észak-macedón parlamentben.

Borítókép: