Az Európai Unió évtizedek óta várakoztatja a macedónokat
Százezrek vonultak a hétvégén az utcára az észak-macedón fővárosban. Erről az elsők között számolt be a V4NA hírügynökség. A demonstráción a legnagyobb ellenzéki párt, a VMRO–DPMNE (a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért ) vezetője Hrisztijan Mickoszki arra kérte az ország miniszterelnökét, hogy mondjon nemet a francia javaslatra, amely rendezné a bolgárokkal való vitát.
Mickoszki értékelése szerint Párizs ötlete nem más, mint annak az ország belügyeibe avatkozó, agresszív politikának a meghosszabbítása, amellyel már évtizedek óta szembe kell néznie Macedóniának és a macedónoknak. Kiemelte: állama már 22 éve az Európai Unió előszobájában várakozik, miközben, akik mögötte voltak a sorban, már vagy elkezdhették a csatlakozási tárgyalásokat, vagy már az EU tagjai is lettek.
Ha a francia javaslatot elfogadnánk, az nem lenne más, mint a halasztás nélküli kapituláció. Ez részenként ugyan, de Macedónia bolgárrá válását jelentené, s egyben egy diplomáciai kiütés is lenne ellenünk. Beolvadás, bolgárrá válás, majd ezután lehetnénk európai nép, de az is lehet, hogy soha nem leszünk Európa része. Folyamatosan új elvárásokkal kell szembenéznünk, rigorózus elvárásokkal és érthetetlen nyomásgyakorlással
– mondta a legnagyobb ellenzéki tömörülés vezére.
Mickoszki kiemelte: ha a jelenlegi kormánypártok el is fogadják ezt a javaslatot, amelyről már pár napja beszél a közvélemény, akkor az hosszú távon nem lesz alkalmazható, mert, ha egy napon a VMRO–DPMNE kerül hatalomra, nem fogják tiszteletben tartani az abban aláírtakat.
A francia javaslat
A bolgár kormány ellenzi a kis balkáni ország uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, ezért vétót emelt ellen. Szófia a támogatásért cserébe egyértelmű garanciákat vár el Szkopjétől, amelyben biztosítaná az ott élő bolgárok jogait, például azt, hogy a macedón alkotmányba is foglalják bele azt. A bolgár politikusok egy része egyébként megkérdőjelezi a macedón identitást és a nyelvet. Úgy vélik, Radev elnökkel az élen, hogy a macedón nép és a nyelv gyökere a bolgárokhoz kötődik. De nem csak a nyelv eredete az egyetlen vitás kérdés a két nemzet között. A bolgárok a második világháború idején elfoglalták a mostani Észak-Macedóniát. Sokan emlékeznek még a rengeteg áldozatra, amelyet ez az agresszió hozott. Szófia azt kéri konkrétan, hogy a macedónok ezentúl ne használják a bolgár fasiszta megszállás kifejezést, hanem inkább úgy beszéljenek ezekről az időkről, mint a bolgár adminisztráció korszaka. Emellett arról is vita folyik, hogy egyes hősök macedónok voltak, vagy mint Szófia mondja, macedóniai bolgárok.