Törvényekkel harcolnak az élelmiszer-pazarlás ellen

Világszerte több ország szabályozza az élelmiszer-pazarlást, számuk az ukrajnai háború hatása miatt tovább nőhet.

A koronavírus-járvány miatti lezárások után az ukrajnai háború is egy olyan krízis, amely az egész világot érintő élelmezési válságot idézhet elő. Ennek jelei már most is látszanak: amellett, hogy a legszegényebb, túlnyomórészt afrikai országokban napról napra egyre többen szenvednek az éhínségtől, a fejlettebb, nyugati államokban folyamatosan és egyre gyorsabban növekednek az élelmiszerárak. Ennek ellenére évente közel egymillió tonnányi élelmiszert pazarlunk el világszerte – derül ki az ENSZ jelentéséből. A kutatásban részt vevő ötvennégy állam mindegyikének gondjai vannak az élelmiszer-pazarlással Korábbi jelentések arra is rávilágítanak, hogy a még fogyasztásra alkalmas élelmiszerek közel 35 százaléka végzi a kukában, sok esetben egyenesen a szupermarketek, boltok polcairól.

 

Törvényileg kell küzdeni az élelmiszer-pazarlás ellen?

Ez ellen próbál meg fellépni a spanyol kormány, amely egy új törvénytervezettel próbál küzdeni az élelmiszer-pazarlás ellen. Spanyolországban évente ezerháromszáz tonna – a mediterrán állam lakosságára vetítve ez lakosonként 31 kilogrammnak felel meg – élelmiszert dobnak ki úgy, hogy az még fogyasztásra alkalmas állapotban van – számolt be Luis Planas, az ország mezőgazdasági minisztere. 

Ennek visszaszorítására törekedve a törvénytervezet értelmében azon szupermarketeket, melyek a megmaradt élelmiszert kidobják, legkevesebb hatvanezer euróra büntethetik. Amennyiben visszaeső üzletről van szó, ez az összeg akár ötszázezer euróra is ugorhat.

Emellett az éttermeknek kötelességük lesz felajánlani vendégeiknek a maradék elcsomagolását. A törvényhozók azt remélik, hogy 2023 elejére sikerül életbe léptetni a törvényt.

Az ambiciózus spanyol tervezet mellett vannak olyan országok – habár nem sok –, amelyek már eddig is törvényileg szabályozták az élelmiszer-pazarlást. Európában jelenleg Franciaországban, valamint Olaszországban van életben hasonló jogszabály, azonban egyik sem olyan szigorú, mint a spanyol javaslat, ezek inkább az adományozást, újrahasznosítást helyezik előtérbe. A dél-koreai szabályozás is a fel nem használt élelmiszerek újrahasznosítására ösztönzi a lakosokat és üzleteket, vendéglátóegységeket. A szöuli gyakorlat olyannyira sikeres, 

hogy míg a 2013-as reformokat megelőzően mindössze az élelmiszer-hulladék két százalékát hasznosították újra az ázsiai országban, addig mára ez az arány több mint 95 százalék.

Kína 2021-ben vezetett be új törvényt a pazarlás visszaszorítására. Érdekessége, hogy első körben betiltotta az olyan videókat, amelyek a mértéktelen fogyasztást, például evőversenyeket mutattak be és népszerűsítettek.

 

A civil kezdeményezések is fontosak

A kormányok által történő szabályozások mellett az elmúlt években rengeteg alulról szerveződő, civil kezdeményezés is történt. Ilyen például a londoni székhelyű Felix Project tevékenysége, amely szupermarketektől, éttermektől gyűjti össze az egyébként kidobásra ítélt élelmiszereket. Ezeket aztán önkéntesek segítségével szétosztják a rászorulók között; 2021-ben csaknem harmincmillió adag étellel támogatták a legnehezebb helyzetben lévő embereket.

A civil kezdeményezéseken felül a szakértők túlnyomó része egyetért abban, hogy alapvetően meg kell változtatnunk fogyasztói szokásainkat annak érdekében, hogy a pazarlást visszaszorítsuk. Németországban például az egy lakosra jutó 75 kilogramm élelmiszer-hulladék 40 százaléka a háztartásokból kerül ki. 

Az átlagfogyasztók hozzá vannak szokva, hogy élelmiszerből mindig bőség van

− magyarázza a Deutsche Welle német közszolgálati médiának nyilatkozó táplálkozási szakértő, aki hozzáteszi: kevesebbet kellene vásárolnunk ahhoz, hogy vissza lehessen szorítani a pazarlás mértékét.

Élelmiszer-hulladékból energia? Oroszország ukrajnai agresszióját követően az európai államok nagy része az orosz energiahordozóktól való függetlenedésen dolgozik, az élelmiszer-hulladék alternatív felhasználása ebben is segítségükre lehet. A bomló anyagok – mint az élelmiszer-hulladék – ugyanis biogázt bocsátanak ki, melyet az ehhez megfelelő technológiával összegyűjthetnek és megtisztíthatnak annak érdekében, hogy biometánt állítsanak elő. A biometán kémiai tulajdonságai hasonlóak a földgázéhoz, ezért akár villamos energia előállítására, akár lakossági felhasználásra is alkalmas. Az Európai Bizottság 2030-ra ambiciózus célokat tűzött ki: a jelenleg elenyésző mennyiség több mint tízszeresére növelné a biometán arányát a tagállamok által használt energiahordozók tekintetében.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Getty Images)