Azerbajdzsán gyümölcsöző semlegessége

− Ma új fejezet nyílt az Európai Unió és Azerbajdzsán közti energetikai együttműködés történelmében, az ország kulcspartnerünk az orosz energiahordozóktól való függetlenedésben − fogalmazott hétfőn Ursula von der Leyen Bakuban. Az Európai Bizottság elnöke azután méltatta a dél-kaukázusi államot, hogy a felek megállapodást kötöttek az unióba szállított azeri földgáz éves mennyiségének megnöveléséről. Azerbajdzsán a függetlensége elnyerése óta úgynevezett többirányú vagy kiegyensúlyozott külpolitikát folytat, amelyet az ukrajnai háború kitörésével sem adott fel. A témáról Farid Safijev, a bakui Center of Analysis of International Relations elemzőintézet igazgatója nyilatkozott lapunknak.

Fotó: NAM

Óvatos egyensúlyozás

A többirányú külpolitika doktrínájának megalapozója az országot 1993-tól 2003-ig irányító Hejdar Alijev elnök volt, s az állam függetlensége óta eltelt több mint három évtizedben ez az alapelv határozta meg Baku külpolitikai motivációit. Mivel az azeri törekvések középpontjában a mai napig az állam területi integritásának helyreállítása áll, így ennek megfelelően próbálja alakítani viszonyát a régió környező országaival, valamint a nemzetközi szereplőkkel. 

Azerbajdzsán esetében a leglényegesebb, hogy többirányú külpolitikája ne keresztezze olyan mértékben Moszkva ambícióit, hogy azok válaszlépésre késztessék Oroszországot.

Emiatt − a történelmi sérelmek ellenére − sokrétű kapcsolatok fűzik Oroszországhoz és Iránhoz is, ennél is szorosabb viszonyt ápol a testvérállamnak tartott Törökországgal. Habár az euroatlanti integráció szereplőivel is egyre több területen és egyre mélyebben működik együtt, mindig leszögezte, nem kíván egyik szervezet − NATO és az Európai Unió (EU) − tagjává válni. Ugyanakkor az Oroszország által létrehozott gazdasági és védelmi integrációkhoz − Eurázsiai Gazdasági Unió és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete − sem csatlakozott Baku, a jelentős orosz nyomás ellenére sem.

A háború sem változtat a bevett gyakorlaton

Mindkét országgal jó kapcsolatokat tartunk fent, politikai, gazdasági és energetikai szempontból egyaránt. Jelenleg nagyon nehéz tisztán látni a helyzetet Ukrajna körül, azonban mi mindig támogattuk az ország területi integritását, szerintünk ennek tiszteletben tartása az egyik sarokköve a globális biztonságnak

− válaszolta Farid Safijev arra a kérdésre, hogyan képes Baku a háború alatt is jó viszonyt fenntartani Moszkvával és Kijevvel egyaránt. Hozzátette, akárcsak Kazahsztán esetében − a közép-ázsiai ország szintén kiáll Ukrajna területi integritása mellett, ugyanakkor Oroszország szoros szövetségese −, Moszkva ebben a kérdésben nem próbál meg nyomást helyezni Azerbajdzsánra. Sőt a háború kirobbanása előtt két nappal éppen Azerbajdzsán területi integritását és független külpolitikáját megerősítő partnerségi megállapodást kötött Vlagyimir Putyin orosz elnök és Ilham Alijev azeri államfő. − Oroszország egy hatalmas állam a szomszédunkban, nagy létszámú azeri diaszpóra él ott, ezért elengedhetetlen, hogy jó kapcsolatokra törekedjünk velük − magyarázta Safijev. 

A befektetett munka gyümölcse

Azerbajdzsán azon országok közé tartozik, amelyek nem ítélték el Oroszországot ukrajnai agressziója miatt, az erről szóló ENSZ-határozat megszavazásánál is tartózkodtak. 

Ennek ellenére folyamatosan humanitárius támogatást nyújtanak Kijevnek gyógyszer- és üzemanyag-szállítmányok formájában. 

Emellett pedig a dél-kaukázusi országnak fontos szerepe lesz az EU gázellátásában is. 

Azerbajdzsán és az EU között régóta működnek különböző energetikai projektek. Hogy csak egy példát említsünk, ilyen a déli gázfolyosó, ami Törökországon keresztül egészen Bulgáriáig és Olaszországig szállítja az energiahordozót. Kétségtelen, hogy ki tudjuk venni részünket az unió energiaellátásából, ugyanakkor földgázkitermelésünk a töredéke Oroszországénak

− mutatott rá a szakértő, hozzátéve, hogy a megfelelő stratégia kidolgozásával ennek ellenére fontos szerep hárulhat majd Bakura. 

Az ukrajnai háború egy másik, de azeri szempontból annál lényegesebb változást is hozott, ez pedig nem más, mint a nemzetközi közösség hozzáállása az államok területi integritásának tiszteletben tartásához − magyarázta Safijev. 

Úgy látszik, hogy a nyugati országok észbe kaptak, és Ukrajna miatt egyetértenek a területi integritás elvének fontosságával. Ez változást hozhat a mi helyzetünkben is, amely hatással lehet az Örményországgal folytatott béketárgyalások menetére. A mostani fejlemények remek lehetőséget nyújtanak a Nyugattal folytatott párbeszéd elmélyítésére és a régióban folytatott együttműködés előmozdítására

− zárta szavait Safijev.