Közlekedési káoszt hozott a szuperolcsó bérlet Németországban

Zsúfolt vonatok, áldatlan állapotok, a vártnál 500 millió euróval több kiadás – ősszel aligha lesz folytatás.

Az ötlet nagyon egyszerű: havi kilenc euróért bármilyen tömegközlekedési eszközzel – kivéve a nagy sebességű szuperexpressz vonatokkal – lehet utazni Németországban. A német kormány üzemanyag-takarékossági okokból vezette be ezt a lehetőséget, becslések szerint viszont ehhez 2,5 milliárd euró támogatást kell adnia – olvasható a VG.hu cikkében.

Fotó: Arne Dedert/DPA Picture-Alliance via AFP

A kilenceurós bérletről még április közepén röppentek fel az első hírek, meg is lepte a németeket, hiszen az országban európai összehasonlításban kifejezetten drága a tömegközlekedés. A bevezetés után azonban a kilenceurós bérlet több gondot okozott, mint amennyi hasznot hajtott – legalábbis az átlagember szempontjából. A hatóságok összezavarodtak, az utazó közönség pedig jobb híján a közösségi médiában öntötte ki haragját és elkeseredését. A bevezetést követő első hét teljes káoszt hozott a nagyvárosok környékéről munkába és iskolába járók körében. Tömegek lepték el a peronokat, Berlinben a rendőrséget is ki kellett vezényelni, hogy rendet tegyenek. A németek szeretnek kerékpárral ingázni, a mostani helyzetben ez szinte lehetetlen, egyszerűen nem férnek fel a bringák a vonatokra. Az amúgy többnyire pontos járatok órákat késtek. A helyiek beszámolói szerint ugyan sokan próbáltak váltani autóról tömegközlekedésre, de a kedvezőtlen tapasztalatok miatt pont az ellenkezőjét érték el – aki eddig vonattal vagy busszal ingázott, az is inkább visszaült az autóba az áldatlan körülményeket megtapasztalva. Ettől aztán a bevezető utakon lett még nagyobb dugó.

Problémát jelentett az is, hogy aki nem szokott hozzá a tömegközlekedéshez, nem vitt magával maszkot, ami heves vitákat generált az utazók között. A távolságtartási ajánlások betartása értelemszerűen teljesen reménytelenné vált. A túlterhelt vonatokon nem működött a légkondicionálás, a mosdók nem bírták a rohamot, egy idő után kellemetlen szag terjengett.  Akiknek elegük lett a 9 eurós átverésből, megpróbálták eladni jegyeiket, ez azonban nem könnyű, mert a jegyekre rá kellett írniuk a nevüket vásárláskor. Ha ezt elmulasztották vagy más utazik a jeggyel, 60 eurós bírságot kell fizetni. A Deutsche Bahn, a német vasúttársaság közölte, hogy május 30-ig összesen 2,7 millió 9 eurós jegyet adtak el. Berlinben például a bevezetés napján 930 ezer fogyott belőlük. A kritikák szerint a jegy bevezetését nagyon rosszul időzítették. A cél az volt, hogy a pünkösdi hosszú hétvége autóforgalmát csökkentsék, így viszont tömegnyomort idéztek elő a vonatokon. A közlekedési vállalatok azzal védekeztek, hogy a pünkösd amúgy is zsúfoltsággal jár a közlekedésben, az utasokat azonban ez aligha vigasztalta.  

Az olcsó tömegközlekedést a koalíciós kormányon belül (szociáldemokraták, a zöldek és a szabad demokraták) a zöldek támogatták. A regionális tömegközlekedési vállalatok ágazati szervezete, e dolgozók szervezete, a VDV kezdetben azzal számolt, hogy a három hónapra tervezett konstrukcióban havi 30 millió jegyet adnak majd el.  Voker Wissing közlekedési miniszter június végén egy nyilatkozatában kizártnak tartotta, hogy a nyári hónapokra bevezetett konstrukciót meghosszabbítják – túl sokba kerülne. Wissing havi egymilliárd euró támogatásról beszélt, ezek szerint a bevezetést megelőző becslés (három hónapra 2,5 milliárd) túlságosan optimista volt. Hangsúlyozta azt is, hogy az eredeti cél a drága energiával való spórolás volt – arra azonban nincs túl sok esély, hogy a közeljövőben érdemben csökkenjenek az üzemanyagárak.  

A mennyi az annyi kérdés a jegy bevezetésének ötletétől kezdve heves viták kereszttüzében állt. A szövetségi kormányzat által a tartományoknak megígért támogatást azok kevesellték. 

Berlin az idén 3,7 milliárd euróra növelte helyi tömegközlekedés támogatását, s e mellé jött további 2,5 milliárd a 9 eurós jegyhez kapcsolódóan. A tartományok szerint viszont, ha megnő a kereslet a helyi tömegközlekedés iránt, akkor nem lehet a régiókvótákkal számolni, több vonatot, buszt kell indítani – még 1,5 milliárd eurót követeltek. Wissing szerint viszont ez a kalkuláció nem tartalmazza a szövetségi kormány más, enyhítő intézkedéseit, például az üzemanyagok adójának átmeneti csökkentését.

Ha a kilenceurós jegyrendszert nem is tervezik nyár vége után meghosszabbítani, számos konstrukciót kidolgozását már több párt is javasolta. A baloldal, a Die Linke 365 eurós éves bérletet bocsátana ki – napi egy euróért lehetne utazni. Egy, az utazóközönség érdekeit képviselő szervezet 29 eurós havi bérlet bevezetését támogatná.  A német kezdeményezés nem egyedülálló Európában. Ausztriában „klímajegyet” vezettek be, ez napi 3 eurónak megfelelő árért tesz lehetővé belföldi utazásokat. Franciaországban pár városban – Niort, Dunkirk, Montpellier – csökkentették a városi tömegközlekedési tarifákat. Lisszabonban a diákok és az idősek számára már 2020-ban ingyenessé tették a közlekedést.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)