Megszüntette helyszíni működését Litvániában az Európai Unió Határ- és Partvédelmi Ügynöksége (Frontex) – jelentette be Aija Kalnaja, a szervezet megbízott ügyvezető igazgatója, aki azzal érvelt: az ügynökség emberi erőforrásait a csendesebb területekről a – Magyarországot is érintő – balkáni migrációs útvonalra kell átcsoportosítani.
A Frontex 2021 novembere óta volt jelen Litvániában, amikor az Európai Unió és Belarusz között megromlott kapcsolat betetőzéseként felpörgött a Belarusz felől tapasztalt illegális migrációs nyomás. Az uniós szervezet a határőrizet első- és második vonalas határellenőrzésre, valamint határon átnyúló, bűncselekményekhez kapcsolódó felderítés támogatására vezényelt tizennyolc ügynököt Litvániába, akik közül Kalnaja tájékoztatása szerint csak néhányan maradnak; nagy részük Magyarországra érkezhet a közeljövőben a hatóságok támogatására.
A távozás azonban nem feltétlenül jelent jót. A litván fél hivatalos közleményei szerint ugyan a litván–belarusz határon stabilizálódott a helyzet, a különböző civil szervezetek azonban Litvánia folyamatos jogsértéseiben látják a távozás valós okát, és ez a Frontex működésében jelentős változást hozhat – írta az EUobserver. Az uniós szakportál szerint a határvédelmi ügynökség létrehozásáról szóló 46. cikk alapján ugyanis lehetőség van a Frontex bármely tevékenységének megszüntetésére, ha az adott tagállamban az alapvető jogok vagy a nemzetközi védelemmel kapcsolatos, az ügynökség bármely tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségek súlyos megsértése áll fenn. Litvánia esetében ez már hivatalos, mivel az Európai Unió Bírósága júniusban elmarasztalta az országot a menedékkérőkkel való bánásmód miatt. Az ítéletben arról értekeznek, hogy a balti ország tudatosan akadályozta a menedékkérelmek ügykezelését, valamint tömegesen el is zárta az igénylőket.
Ugyan Kalnaja tagadja, hogy a fentiek miatt szüntetnék be az ügynökség litvániai tevékenységét (álláspontja szerint a döntést a bíróság ítélete előtt már meghozták), egyetértett a szervezet alapvető jogok érvényesülését vizsgáló vezetőjével abban, hogy érdemes lehet megvizsgálni azt, hogy a Frontex a 46-os cikk „megfordítása” alapján működjön. Ennek alapján a Frontex ott lenne jelen, ahonnan jogsértésekről érkeznek hírek.
Bár a normatív alapú működésről még nincs végleges döntés, az ügynökség minden bizonnyal Magyarország és a többi, a balkáni migrációs útvonalon fekvő államnak is felajánlhatja a segítségét, miután ismét jelentősen megnövekedett az illegális határátlépések száma. A szerb–magyar határt is magában foglaló nyugat-balkáni útvonalon az évben eddig 55 321 ilyen eset történt. A Frontex tavalyi kockázatelemző tanulmányában rámutatott, a szervezett bűnözői körök új útvonalakat is ki fognak alakítani, amikből hálózatot fognak létrehozni. Ennek ékes példája az új, a Kanári-szigeteken keresztül vezető illegális migrációs útvonal.
Borítókép: migránsok táboroznak Magyarország déli határának szerbiai oldalán (Fotó: Mirkó István/Magyar Nemzet)
