A média két stratégiát választott: az első szerint a magyarok el akarják csatolni Erdélyt, amely kapcsán Tőkés László nyilatkozataira és a román nacionalista incidensre, illetve a focimeccs körüli sztorira fókuszált. A második stratégia Orbán beszédének „Nyugat-ellenes” jellegének „leleplezése” volt. Ez történt a beszéd témáinak szelektív kiemelésével. Egy másik fontos szempont, hogy a román sajtó nem ismeri a magyar nyelvet.

– A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint tízből hatan inkább pozitívan vélekednek a magyar kormányfőről, és mindössze harminc százalék ítéli meg személyét inkább negatívan Romániában. Önnek mi a tapasztalata Orbán Viktor megítéléséről a románok részéről?
– Orbán Viktor a román politikai osztály megítélésekor kerül előtérbe. Az utóbbi húsz évben a román politikai elit szereplésének, intellektuális minőségének nyilvánvaló züllése zajlik. E mélyrepülés nyilvánvaló és elkerülhetetlenül frusztrációhoz vezet. A román politikusok a legjobb esetben korrekt adminisztrátorok, de nem vezetők. Nincsenek vízióik. Kevésbé meggyőzőek. A román állam képtelen meggyőzni valamiről, motiválni valamiért a polgárokat. Ez a tendencia jól érzékelhető az alacsony szavazói részvételnél, s még nyilvánvalóbb a járványkor az oltakozási kampány esetében, de a mostani népszámlálás kudarca kapcsán is.
Ezért Orbán Viktor „kívánt gyümölcs” a románok számára, mert azt teszi, amit a román politikusok nem: tiltakozik, tárgyal, van bátorsága hangot adni koherens véleményének.
– Hogyan jellemezhetők és miként javíthatók a Magyarország és Románia közötti politikai kapcsolatok?
– Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi körülmények között Magyarország és Románia külön utakon jár. Feltéve, ha a Románia által követett nyugatbarát ideológiai illúziót útnak tekintjük, s nem zsákutcának. Magyarország tisztában van Európa válságával.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!