Rövid ideig tudjuk csak követni, mi történik az Ukrajnába küldött fegyverzettel: amint a szállítmány belép a háborús zónába, egy nagy fekete lyukba zuhan, és onnan körülbelül nulla információval rendelkezünk – nyilatkozta a CNN-nek egy amerikai hírszerzési forrás. Az utóbbi időszakban többek között az angol és az amerikai sajtóban, illetve a védelmi kérdésekkel foglalkozó szaklapokban számos információ jelent meg arról, hogy a feketepiacon, illetve a Közel-Keleten kötnek ki egyes, a nyugati országok által Ukrajnába küldött fegyverszállítmányok - olvasható a Híradó cikkében.
Járulékos veszteség?
Az Egyesült Államoknak kevés lehetősége van arra, hogy nyomon kövesse a jelentős mennyiségű páncéltörő, légvédelmi és egyéb fegyverzetet, amelyet Ukrajnába küldött – mentegetőznek az amerikai hírtelevízió, a CNN forrásai, akik
ezt a „vakfoltot” részben azzal magyarázzák, hogy nem tartózkodnak amerikai katonák Ukrajnában.
Másrészt, érveltek, sok olyan, „kisebb fegyverzetrendszer” kerül be a szállítási láncba, amely könnyen hordozható, tehát könnyebben el is téríthető – ezek éppen most áramlanak át a határon.
Amikor a Biden-kormányzat meghozta a döntést, hogy több milliárd dollárnyi fegyvert és felszerelést küldjön Ukrajnába,
számolt azzal a kockázattal, hogy a szállítmányok egy része végül „váratlan helyekre” kerülhet
– mondta egy védelmi tisztviselő a CNN-nek. Két, az amerikai és nyugati hírszerzést ismerő forrás hozzáteszi: éppen így, az ukrán veszteségekről szóló nyugati becslések is ködösek.
A légvédelmi rendszer is „légneművé vált”
A Biden-kormányzat és a NATO-országok azt mondják, hogy az alapján szállítanak fegyvereket Ukrajnának, hogy az ukrán erők milyen igényeket jelölnek meg: legyen szó olyan hordozható rendszerekről, mint a Javelin és Stinger rakéták, vagy a szlovák S-300-as légvédelmi rendszerről, amelyet a múlt héten küldtek számukra.
A Javelin és Stinger rakétákat, valamint a puskákat és lőszereket természetesen nehezebb nyomon követni, mint az olyan nagyobb rendszereket, mint az S-300-as, amelyet vasúton szállítottak. Bár a Javelinek sorozatszámmal rendelkeznek, kevés lehetőség van arra, hogy valós időben nyomon lehessen követni az átadásukat és a használatukat – mondják az ügyet ismerő források.
A múlt héten az USA beleegyezett, hogy Kijevnek olyan típusú nagy teljesítményű hadászati képességeket biztosítson, amelyek átadását amerikai kormányzati tisztviselők pár hete még túl nagy eszkalációs kockázatnak tartottak, beleértve 11 darab Mi-17-es helikoptert, 18 darab 155 mm-es tarackot és további 300 darab Switchblade-drónt.
A fegyverzetek nagy része még nem került „beüzemelésre”.
A Switchblade-ek mobil, egyszer használatos drónok, amelyeket valószínűleg nehéz lenne utólag is nyomon követni
– írja a CNN.
Nem tudnám megmondani, hogy (ezek a fegyverek most) hol vannak Ukrajnában, és hogy az ukránok jelenleg használják-e őket
– mondta egy magas rangú védelmi tisztviselő a múlt héten újságíróknak, hozzátéve: „lehet, hogy soha nem tudjuk meg pontosan, hogy milyen mértékben használják a Switchblade-eket”.
A Pentagon sajtótitkára, John Kirby szerint a védelmi minisztérium által biztosított, raklapnyi fegyverekkel megrakott teherautókat az ukrán fegyveres erők veszik át – elsősorban Lengyelországban -, majd behajtanak Ukrajnába – mondta Kirby. Ettől kezdve „az ukránokon múlik, hogyan osztják el őket országukban”.
Egy kongresszusi forrás megjegyezte, hogy az USA széles körben használja a műholdképeket, követve a fegyverzetek útját. Egy másik kongresszusi forrás szerint az amerikai hadsereg „általában megbízhatónak tartja” az Ukrajnától kapott információkat, mivel az USA már nyolc éve képzi ki és szereli fel az ukrán hadsereget, és erős kapcsolatokat alakított ki –
ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek vakfoltok például olyan kérdésekben, mint a Szlovákiából küldött S-300-asok működési állapota.
Több mint 50 millió lőszer
Jordan Cohen, a CATO intézet védelmi és külpolitikai elemzője, aki fegyvereladásokkal foglalkozik, azt mondta, hogy az Ukrajnába áramló fegyveráradat körül a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy mi történik ezekkel az eszközökkel, ha a háború véget ér vagy valamilyen elhúzódó patthelyzetbe torkollik.
Néhány fegyver elkerülhetetlenül a feketepiacra került, beleértve a légvédelmi Stinger-rakétákat is, amelyeket az USA most Ukrajnának szállít.
Az afgán erők megsegítésére hátrahagyott amerikai fegyverek nagy része az afgán kormány és hadsereg összeomlása után a tálibok arzenálját erősítette – emlékeztet a CNN. Cohen elismerte: fennáll a veszélye annak, hogy hasonló forgatókönyv Ukrajnában is bekövetkezik. Elmondja: még 2020-ban a védelmi minisztérium főfelügyelője jelentést tett közzé, amelyben aggályokat fogalmazott meg az Ukrajnába küldött fegyverek végfelhasználásának ellenőrzésével kapcsolatban.
Tekintettel azonban az ukrán erők további fegyverek és lőszerek iránti szinte kielégíthetetlen rövid távú igényére, elfogadhatónak tartották annak hosszú távú kockázatát, hogy a fegyverek a feketepiacra vagy rossz kezekbe kerüljenek – mondta a tisztviselő, hozzátéve: „Több mint 50 millió lőszer – az összes lőszert nem csak az oroszok elleni harcra fogják használni”.
Nehézfegyver a feketepiacon
Catherine De Bolle, az Europol ügyvezető igazgatója május végén azt mondta a német sajtónak, hogy nagyon aggódnak amiatt, hogy a Nyugat által Ukrajnába küldött katonai felszerelések a feketepiacra, terroristák és bűnözők kezébe kerülnek. „Amint a fegyverek elhallgatnak Ukrajnában, jönnek az illegális fegyverek” – fogalmazott, hozzátéve: „ezt sok más konfliktusból is tudjuk.”
Néhány nappal ezelőtt De Bolle a Die Welt am Sonntag német lapnak adott interjújában elmondta: az Ukrajnába szállított fegyverek könnyen bűnözők kezébe kerülhetnek, ami veszélyezteti az EU belső biztonsági helyzetét.
Az eltűnt fegyverzetnek szintén utánajárt a baloldali brit lap, a Guardian is, mely cikkében az Interpol vezetőjét idézte. Jürgen Stock együttműködésre szólítja fel a tagországokat a fegyverek felkutatásában, mivel várható, hogy
a háború befejeztével a fegyverek elárasztják a feketegazdaságot.
A bűnözői csoportok megpróbálják kihasználni ezeket a kaotikus helyzeteket
– mondta Stock, aki szerint a „nehézfegyverek is elérhetőek lesznek a bűnözői piacon”.
Hozzátette:
A fegyverek beáramlására számíthatunk Európában és azon túl is. Számolnunk kell azzal is, hogy ezeket a fegyvereket más kontinensekre is elszállítják.
Stock, a nemzetközi rendőri szervezet főtitkára, aki az Angol-Amerikai Sajtószövetségnek beszélt Párizsban, azt mondta, hogy az ukrajnai konfliktus a nagyüzemi műtrágyalopások és a hamisított agrokémiai szerek számának növekedéséhez is vezetett. Az üzemanyaglopások is nagymértékben megnőttek, hiszen „ezek a termékek értékesebbé váltak”.
Csak pár kattintás
Jelenleg nem ellenőrizhető az Ukrajnából a dark weben található fegyverlisták hitelessége, de a rendelkezésre álló információk és a kísérő nyomok alapján úgy tűnik, hogy a legtöbb hamisítvány – írja a bleepingcomputer.com.
A dark web több fegyverpiacán is felbukkantak ugyanis olyan, katonai felhasználásra minőségű lőfegyvereket listáztak, amelyek állítólag nyugati országokból származnak, és amelyeket az ukrán hadsereg támogatására küldtek az orosz megszállók elleni harcban.
A KELA izraeli kibernetikai hírszerzésre specializálódott cég darknetes piacon talált ilyen fegyverlistákat. Az egyik lista a „Thief” nevű, amely, amely összesen kilenc Ukrajnához köthető listát tartalmaz, ezeket három eladó kínálja.
Az első eladó, a „Weapons Ukraine” puskákat, gránátokat és golyóálló mellényeket listáz 1100 és 3600 dollár közötti áron, Ukrajna területére történő szállítást ígérve. A másik a „Big Discounts on Weapons”, amely egy USA által szállított Javelin ATGM páncéltörő rakétarendszert kínál 30 ezer dollárért. Az eladó egy kijevi helyszínt adott meg.
A harmadik a NATO-országok által Ukrajnának szállított fegyvereket listázza, ez a „Black Market Guns”, amely NLAW páncéltörő rakétákat kínál 15 ezer dollárért és az amerikai gyártmányú Switchblade 600 Kamikaze Drone-t 7 ezer dollárért.
A KELA megerősítette, hogy számos ilyen hirdetést észlelt az oroszbarát Telegram-csatornákon, sőt orosz médiaorgánumokban is.
Sojgu: A fegyverek már a Közel-Keleten vannak
Oroszország kedden azt állította, hogy a Nyugat által Ukrajnába küldött fegyverek egy része a Közel-Keleten terjed és a feketepiacon köt ki. Szergej Sojgu védelmi miniszter televíziós nyilatkozatában elmondta, hogy
Ukrajna eddig több mint 28 ezer tonna katonai szállítmányt kapott, és a nyugati fegyverek egy része a Közel-Keleten jelenik meg.
Állítását nem támasztotta alá részletekkel - olvasható a Híradó cikkében.
Az ukrajnai konfliktus elhúzódásának reményében a Nyugat kollektíven folytatja a nagyszabású fegyverszállításokat a kijevi rezsimnek
– mondta Sojgu.
Hozzátette:
A rendelkezésünkre álló információk szerint a Nyugat által Ukrajnának szállított külföldi fegyverek egy része a közel-keleti térségben terjed, és a feketepiacra is kerül.
Képernyőkép: Ukrán katonák M777-es ágyúval lövik az orosz erőket a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2022. június 6-án. „Egy nagy fekete lyukba zuhan” (Fotó: MTI/EPA)
Orosz–ukrán háború 
