A Demokrata Párt stratégái több mint egy évtizede azzal érvelnek, hogy az Egyesült Államokban végbemenő társadalmi és demográfiai változások elkerülhetetlenül növekvő támogatottságot biztosítanak a pártnak. Felfogásuk szerint ugyanis a Republikánus Pártot előnyben részesítő fehér munkásosztálybeli népesség erőteljesen csökken, míg a nem fehér lakosság, amely feltételezésük szerint a liberális-progresszív politikai agendát részesíti előnyben, folyamatosan növekszik. A demokrata győzelem egyszerűen mindössze azon múlik, hogy az egyre gyorsabban növekvő nem fehér lakosságot sikerül-e eljuttatni a szavazóurnákig – a baj csak az, hogy a legnagyobb nem fehér csoportnak számító spanyol ajkúak egyre kevésbé tartják vonzónak a demokraták által képviselt értékeket, a Demokrata Párt támogatottsága a latinó közösségekben pedig évről évre drasztikusan csökken. A Pew Research Center intézet szerint míg a demokraták elnökjelöltjére, Hillary Clintonra a spanyol ajkú szavazók 66 százaléka szavazott 2016-ban, addig Joe Bidenre 59 százalékuk 2020-ban. A republikánus Donald Trump viszont négy év alatt 28-ról 38 százalékra növelte a támogatottságát a latinók körében.
Megkerülhetetlen kisebbség
Az amerikai statisztikai hivatal szerint az ország népességének mintegy 19 százaléka spanyol ajkú. A 62 millió fő már 2020-ban is a második legnagyobb etnikai közösséget – és így jelentős szavazótábort – jelentett az Egyesült Államokban. A latinó népesség 2000 óta több mint ötven százalékkal nőtt, szemben a fehér lakosság egyszázalékos növekedésével. 2008-ban 19,5 millió felnőtt latin volt szavazásra jogosult. 2020-ban 32 millióan jogosultak szavazni.
A pártoknak a spanyol ajkú szavazók megnyerése tehát elengedhetetlen, ugyanis arányuk megkerülhetetlen az olyan billegő „csatatér államokban” mint például Új-Mexikó (49 százalék), Arizona (31 százalék) vagy éppen Florida (26 százalék).
A Quinnipiac Egyetem áprilisi felmérése szerint például Joe Biden amerikai elnök munkájával a spanyol ajkú szavazók mindössze 26 százaléka elégedett, amely a legalacsonyabbnak bizonyult valamennyi demográfiai csoport esetében.
Nem kérnek a gendersemleges kifejezésekből
A Fox News múlt héten Dallasban, az amerikai konzervatívok legjelentősebb találkozójának számító – Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszédével megnyitott – CPAC-en (Conservative Political Action Conference) igyekezett utánajárni, mi lehet az oka, hogy miközben a spanyol ajkúak többségét az amerikai közvélemény többsége hagyományosan demokrata párti szavazónak tartja, mégis egyre többen fordulnak a Republikánus Párt felé. Az amerikai konzervatív hírcsatorna szerint a latinó szavazók menekülnek a Demokrata Párt elől, és egyre többen kezdenek elhatárolódni Joe Bidentől, illetve pártja politikájától. Megriasztják például a spanyol ajkúakat az olyan gendersemleges, politikailag korrekt kifejezések, mint például a „latinx”, amit egy 2021-es felmérés szerint a hispánok 40 százaléka zavarónak tart, 30 százalékuk pedig nem szavazna olyan jelöltre, aki használja a kifejezést.
Mercedes Schlapp, a Fehér Ház korábbi stratégiai kommunikációs igazgatója és a CPAC vezető munkatársa a Fox Newsnak úgy fogalmazott:
Látom, ahogy a spanyol ajkú szavazók eltávolodnak a demokratáktól, és azt mondják: várjunk csak, ez a radikalizált genderideológia, a kritikai fajelmélet, a több adó nem illik abba a közösségbe, amelyben a családom él.”
Mayra Flores texasi republikánus politikus úgy véli, az, hogy a hispánok elfordulnak a demokratáktól, arra vezethető vissza, hogy „a Demokrata Párt feladta az értékeinket”. – Isten-, élet- és családpártiak vagyunk, a kemény munka az életünk. Ez a DNS-ünkben van, konzervatívok vagyunk, és ezeket az értékeket a Republikánus Pártnál találjuk meg. A jelenlegi kormány szörnyű munkát végez. Gazdaságilag iszonyatos károkat okoznak nekünk, és természetesen a déli határ egy olyan kérdés, amely szintén hatással van ránk – fogalmazott Mayra Flores.
Yesli Vega kongresszusi képviselőjelölt a Fox Newsnak arról beszélt: „A legfontosabb, hogy nagyon sokan hagyták el szülőhazájukat és jöttek az Egyesült Államokba, hogy jobb lehetőségeket keressenek, és ez az ország megadta ezt nekik. Most viszont azt látjuk, hogy az emberek szembeszállnak a radikális baloldallal, harcolnak azért, hogy visszaszerezzék ezt az országot, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsük Amerikát.”
Abraham Enriquez, a Bienvenido nevű alapítvány alapítója és elnöke úgy vélekedett: a Demokrata Párt és a progresszív vezetők azt gondolják, hogy a latinókat csak a nyitott határok politikája, a bevándorlás, a klímaváltozás és a nemek közötti semleges névmások érdeklik. És ez talán működik a tengerparti elit közösségekben, talán működik Los Angelesben és New Yorkban, de ha leérünk Közép-Amerikába és az átlagos latin szavazókhoz, akkor nem ezek azok a dolgok, amikről a vacsoraasztalnál beszélgetünk. A latinókat a gazdaság, a lehetőségek biztosítása, a biztonság érdekli.
Borítókép: Sakkparti Miami kubaiak lakta negyedében. A hagyományokat tisztelik (Fotó: Europress/AFP)
