Peking és Moszkva kerül a CIA célkeresztjébe a terrorizmus helyett

A szövetségi hírszerző ügynökség kevésbé összpontosít ezentúl a terrorellenes műveletekre.

US-CIA-CLEANING Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI

– A jövőben nagyobb teret kap a Pekinggel és Moszkvával kapcsolatos hírszerzés, mint a terrorellenes műveletek – vázolta a CIA igazgatóhelyettese, David Cohen. A tavalyi afganisztáni kivonulás óta már több száz CIA-tisztet helyeztek át Kínára összpontosító pozíciókba, olyanokat is, akik korábban terrorizmussal foglalkoztak. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy magas rangú tisztviselője pedig az ügynökség terrorellenes központjának vezetőivel zárt ajtók mögött folyatott megbeszélésén szintén világossá tette, hogy ugyan az al-Kaida és más szélsőséges csoportok elleni küzdelem továbbra is fontos feladat, a jövőben az ügynökség az erőforrásait Kínára összpontosítja majd.

Oroszország és Kína fenyegeti leginkább a létbiztonságunkat. A terroristacsoportok nem tudják lerombolni az amerikai életszínvonalat, de Kína képes erre

– idézte az AP hírügynökség Jason Crow demokrata politikust, aki a képviselőház hírszerzési és fegyveres erők bizottságának a tagja.

A prioritás újrafogalmazását a kongresszus kezdeményezte, mert a törvényhozók többet szeretnének tudni arról, hogy Peking milyen eredményeket ért el például a kvantumtudomány vagy éppen a mesterséges intelligencia területén, amelyek a harcászatban is hasznosak. A prioritások eltolódását – a személyi állomány, az erőforrások, a katonai eszközök és a diplomáciai folyamatok terén – számos korábbi titkosszolgálati tiszt és törvényhozó támogatta, akik szerint „ez már esedékes volt”.

Régóta folyik ugyanis a vita arról, hogy a CIA terroristák elleni munkáját – amely a 2001. szeptember 11-i merényletek után erősödött fel – a katonaság különleges erőinek kellene átvenniük, hogy az ügynökség visszatérhessen a „hagyományos kémkedéshez”.

A CIA tavaly bejelentette, hogy két új „küldetési központot” hoz létre – egyet Kínával, egyet pedig a feltörekvő technológiákkal kapcsolatban – a hírszerzési adatok központosítása és javítása érdekében. Emellett a CIA igyekszik több kínaiul beszélő új tisztet is toborozni. A Nemzeti Hírszerzési Program (NIP) 2022-es költségvetése 62,3 milliárd dollár, amelyből a CIA kerete ugyan nem ismert, de egy 2013-as szivárogtatásnak köszönhetően ez akkor a teljes NIP közel harminc százaléka volt.

Míg az ukrajnai háborúval Oroszország fontosabb célponttá vált, addig Washingtont régóta aggasztja Peking növekvő politikai és gazdasági ambíciója. Különösen amiatt, hogy egyes szakértők szerint Kína az elkövetkező években megpróbálja majd erőszakkal elfoglalni Tajvant. Eric Edelman korábbi amerikai védelmi miniszterhelyettes szerint Peking sokat tanulhat az orosz–ukrán háborúból. – Már négy éve írtunk arról, hogy Tajvan támogatása komoly kihívás lenne Washingtonnak, különösen akkor, ha Peking –tanulva a mostani háborúból – gyorsan körbekerítené a szigetet. A kínai atomütőerő fejlesztésével pedig kvázi a sarokba szorítanák Amerikát – elemezte Edelman. Hozzátette: 

Az elrettentés politikája rendkívül fontos, de a hidegháború óta feledésbe merült ez a szemlélet, amelyet most lehet, hogy vissza kell hozni. Különösen azért, mert Peking hamarosan rájöhet arra, hogy az idő ellene dolgozik, és hamarabb kell lépnie Tajvan ügyében, mint gondolta volna.

Borítókép: A Központi Hírszerző Ügynökség székhelye Virginiában (Fotó: Brendan Smialowski)