Egyre több KFOR-katonát látni Koszovó északi részén, ahol a szerbek laknak. A NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő egységei a Jarinje és Brnjak átkelők környékén járőröznek – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Az erősítésre az elmúlt hetekben tapasztalt feszült légkör miatt volt szükség. A Kosovo online hírportálnak a KFOR illetékesei azt mondták, az intézkedések azért kellenek, hogy gyorsan tudjanak reagálni az esetleges biztonsági kihívásokra.
Mindenkit biztosítani szeretnénk arról, hogy a KFOR készen áll arra, hogy beavatkozzon, amennyiben szükség mutatkozik arra
– írják.
A KFOR 1999. június 12-én jött létre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata alapján. Feladata a biztonság és a rend fenntartása Koszovóban.
A régió több országa is figyelemmel kíséri a feszültség növekedését Koszovóban. Az albán elnök például arra figyelmeztetett, hogy esély van a helyzet fokozódására a térségben. Bajram Begaj elmondta: Tirana Koszovó pártján van, egyszer már megnyerték a háborút, most a békéért kell harcolni.
A sorsdöntő hét
A koszovói kormányfő és a szerb elnök csütörtökön tárgyal Brüsszelben. Hónapok óta először találkozik személyesen Albin Kurti és Alekszandar Vucsics. Cristopher Hill, az USA szerbiai nagykövete szerint a dialógus részeként beszélni kell a Koszovói Szerb Községek Közösségéről, az egymás által kiállított dokumentumok elfogadásáról és az áramellátásról is.
Az amerikai diplomata elmondta: a tárgyalás jó esélyt kínál arra, hogy előrelépés legyen a két fél között, de az végül is csak Belgrádtól és Pristinától függ.
Az európai uniós közvetítők világosan tudtukra adták mindkét oldalnak, hogy előrehaladást kell felmutatni
– nyilatkozta Hill a Fonet hírügynökségnek.
A tárgyalások lényege, hogy Szerbia és Koszovó is felkészüljön a saját európai jövőjére – mondta a diplomata.
Az, amit látunk Európa multietnikus társadalmaiban, hasonlít arra, amit Koszovó esetében is elképzeltünk a Szerb Községek Közösségét illetően. Annak megalakítása nem lenne példa nélküli. Hiszen Európában máshol is működnek hasonló modellek
– nyilatkozta Christopher Hill.
Biden nem tudja, mi történik Koszovóban
A Koszovó–Szerbia-dialógussal kapcsolatban megszólalt Richard Grenell is, aki Donald Trump elnöksége alatt volt Washington a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottja. Azt mondta: Amerikának kellene átvennie a párbeszéd vezetését, mert az EU alkalmatlan erre. Szerinte Joe Biden elnök nincs kellőképpen tájékoztatva arról, hogy mi történik Koszovóban.
Alapvető fontosságú, hogy az amerikaiak visszavegyék a párbeszéd irányítását, és ne engedjék meg, hogy Európa ellenőrizze azt. Jelenleg nincs különmegbízott, a Fehér Házban senki nem követi az eseményeket, pedig kell lenni egy személynek, aki mindent tud. Ennek ellenére a Fehér Házban senki nem tudja, hogy mi zajlik Koszovóban
– fogalmazott Grenell.
Grenell ötlete, hogy az USA vegye át a párbeszéd irányítását, egyelőre nehezen kivitelezhető, legalábbis ezt mondta az Informer magazinnak Zoran Milivojevic. A szerb diplomata ugyanakkor egyetért azzal, hogy Brüsszel közvetítése nem hozott elegendő sikert a párbeszédben.
Helytálló Grenell értékelése, miszerint az Európai Unió alkalmatlan arra, hogy vezesse a Belgrád és Pristina közti párbeszédet. Ennek ellenére az amerikaiak nem tudják átvenni a dialógus irányítását, mert arról az ENSZ Közgyűlése kellene, hogy határozatot hozzon. Egy új rezolúció elfogadása lenne szükséges ehhez, amely kimondja, hogy az EU-nak a továbbiakban nincs mandátuma a párbeszéd irányítására
– emelte ki Milivojevic.
