Továbbra is hosszú sorok kígyóznak a finn–orosz határ mindkét oldalán
Mozgalmasan indult a hétfő reggel a délkelet-finnországi határőrség parancsnoka szerint. Taneli Repo elmondta, továbbra is körülbelül 200-300 méteres sorok vannak a vaalimaai határátkelő mindkét oldalán. Hozzátette, mostanra így is jobb a helyzet, mint vasárnap. A forgalom növekedésének oka, hogy a részleges oroszországi mozgósítás hírére nagyon sokan el akarják hagyni az országot, valamint egyes hírforrások szerint Moszkva az országhatárai lezárását tervezi a 18 és 60 közötti férfiak előtt. Hogy pontosan erre mikor kerül sor, arról a finn határőrségnek nincsen tudomása, de a Lettországban szerkesztett független orosz hírportál, a Meduza szeptember 28-át említi. A parancsnok szerint a forgalom némileg tovább fog nőni, különösen ha kiderül, hogy mikor zárják le a határt a férfiak számára. Ugyan a finn határőrség folyamatosan kapcsolatban áll az orosszal, a jelenlegi helyzetről még semmilyen kommunikáció nem volt a felek között.
Forrás: HBL
A francia kormány akár parlamenti szavazás nélkül is törvénybe iktatja a nyugdíjreformot
Franciaországban kiemelt figyelem övezi az országban vékony jégnek számító nyugdíjreform kérdését, amelyet hétfőn terjesztenek a minisztertanács elé. A francia kormány eltökélt a nyugdíjreform bevezetésére, Gabriel Attal költségvetési miniszter a Journal du Dimanche lapnak adott szombati interjújában határozottan leszögezte, hogy a kormány ezúttal mindenképpen végrehajtja a régóta tervezett reformot, s erről a köztársasági elnök és a miniszterelnök dönt majd. Attal kijelentésére a radikális baloldali párt, az Engedetlen Franciaország képviselője, Manuel Bompard kijelentette, hogy ha a francia kormány parlamenti szavazás nélkül fogadja el a nyugdíjreform törvénytervezetét, az felér majd egy hadüzenettel. A francia alkotmány ugyanis lehetővé teszi a minisztertanács által is jóváhagyott törvénytervezet elfogadását parlamenti szavazás nélkül. A társadalmi konzultáció és hatástanulmányok nélkül véglegesített reformot számos más francia ellenzéki párt is erősen ellenzi.
Élisabeth Borne kormányfő ennek ellenére hétfőn reggel kijelentette, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása létfontosságú a nemzet számára, és prioritást élvez a kormány programjában. Borne közölte, hogy nem zárja ki a francia alkotmány által biztosított lehetőséget, és akár parlamenti szavazás nélkül is elfogadja a törvényt. Macron első elnöki ciklusa idején, a 2019-ben meglebegtetett, majd országos lázadást kiváltó nyugdíjreform három fő pontja az egységes nyugdíjszámítási rendszer bevezetése, a hozzájárulások alapján kalkulált kifizetések bevezetése, valamint a nyugdíjkorhatár megemelése lett volna. A hónapokon át tartó, rendszeresen erőszakba torkolló sárgamellényes tüntetéssorozat hatására a francia kormány akkor kihátrált a nyugdíjreformból, egészen mostanáig.
Forrás: francetvinfo.fr, francetvinfo.fr, bfmtv.com