Hangsúlyozta, az intézkedés a nagyjából 25 milliós behívható állományból körülbelül 300 ezer embert érint. Elemzők becslései szerint ők családtagjaikkal együtt mindössze egymillióan lehetnek, Oroszország választó polgárainak pedig csupán egy százalékát tehetik ki. „Ebből a szempontból olyan látványos megmozdulás valószínűleg nem lesz társadalmi szinten, ami az ország politikai stabilitására hatással lenne, de ennek nyilván az is függvénye, hogy hogyan fog teljesíteni az orosz hadsereg Ukrajnában. Tehát, ha továbbra is kudarcok fogják kísérni a háborút, akkor nyilván, ennek lehetnek negatív következményei is” – mutatott rá a KKI külső szakértője.
Seremet Sándor arról is beszélt, Moszkva bár többször is hangsúlyozta, nem kíván sem teljes, sem részleges mozgósítást elrendelni, már készülhetett a rá és számol azzal, hogy lesznek olyanok, akik nem szeretnének részt venni a harcokban. Az Állami Duma ugyanis második olvasatban elfogadta a büntető törvénykönyv vonatkozó törvényeinek azon módosításait, amelyek a behívás alóli kibúvást, vagy az önkéntes megadást sújtják. Hozzátette, a szolgálati hely elhagyásáért járó büntetéseket is szigorították.
Seremet Sándorral arról is beszélgettünk, a fejlemények fényében változhat-e a háború támogatottsága az oroszok körében. „A háborút az orosz társadalom egy része nem úgy fogja fel, hogy országuk Ukrajna ellen harcol, hanem úgy tekintenek rá, mint a kollektív Nyugattal való szembenállásra” – magyarázta a kutató.
Oroszország mozgósít
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!