Ukrajna egyre kilátástalanabb helyzetben

Lehangoló kép: csődben az állam, szabadesésben a gazdasági adatok, megduplázódik az adósság.

Harkiv, 2022. július 31. Ipari létesítmény megrongált épülete Harkivban 2022. július 31-én, miután az éjjel orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai várost. MTI/EPA/SERGEY KOZLOV Fotó: SERGEY KOZLOV

Megdöbbentő számok

Érdemes a legfontosabb ukrán mutatószámokra is egy pillantást vetni. Nemzetközi becslések szerint Ukrajna idén 35-45 százalékos gazdasági visszaesést szenvedhet el, költségvetésének hiánya pedig az év végére elérheti az ötvenmilliárd dollárt, vagyis jelenlegi árfolyamon számolva a húszezer milliárd forintot. A helyzet olyannyira kilátástalan, hogy március és május között az ukrán állami bevételek a működési és más kiadások csupán negyven százalékát fedezték. Nem utolsósorban azért, mert az orosz előrenyomulás nagyrészt ellehetetlenítette az ukrán exportot.

A kiadások fedezetének további negyven százalékát a helyi jegybank teremtette elő, mégpedig részben úgy, hogy pénznyomtatásba kezdett. A fennmaradó húsz százalék egyebek mellett a nemzetközi támogatásokból és hitelekből jött össze.

Pénzre hajt a Nyugat?

Az egyik nagy kérdés éppen ez utóbbiakhoz, vagyis a nemzetközi segítséghez kapcsolódik. A különféle megszólalásokból sokszor arra lehet következtetni, hogy a Nyugat ideológiai alapon közelít a háborúhoz: önzetlenül nyújt segítséget a zsarnok agressziója ellen küzdő Ukrajnának, és cselekedeteit kizárólag a szabadság megőrzésének vágya vezérli, nem pedig a profitéhség. Nos, a helyzet úgy áll, hogy Ukrajna államadóssága a háború előtti ötven százalékról a GDP száz százalékára szökhet. A mutató értékelésekor figyelni kell arra, hogy nemcsak az adósság nő, hanem az ország GDP-je is csökken. Ezzel együtt is beszédes, hogy a segélyeknek csupán 18 százaléka, vagyis kevesebb mint ötöde érkezik vissza nem térítendő támogatásként, a többi nem más, mint hosszú lejáratú hitel.

Nyomasztó kérdések

A számsorok megannyi kérdést szülnek. Egyrészt, hogy ki fogja összeadni az Ukrajna anyagi életben tartásához szükséges forrásokat. Csak nem az az Európai Unió, amelynek állampolgárai és cégei a brüsszeli szankciók nyomán a gáz- és a villanyszámlákon keresztül már így is az életszínvonalat veszélyeztető árat fizetnek a háború miatt? Másrészt Ukrajna hogyan törleszti majd az irdatlan kölcsönöket? Nem kétséges, hogy a háborús dúlással lenne összemérhető, ha egyes hitelezők a hadi kiadásokra folyósított mostani kölcsönökért utóbb a megmaradt ukrán nemzeti vagyont kérnék cserébe.

Borítókép: Ipari létesítmény megrongált épülete Harkivban 2022. július 31-én, miután az éjjel orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai várost (Fotó: MTI/EPA/Sergey Kozlov)