Hol az ukrán gabona? Döcög az export

Bár az utóbbi időszakban megindult az ukrán gabonaexport, az eddigi adatokból mégis az derül ki: a tavalyi mennyiségnek csupán a felét adta el Ukrajna külföldi vevőknek. Ráadásul a nemzetközi várakozásokkal ellentétben jórészt nem az éhező afrikai országokba került az ukrán gabona, hanem Törökországba és Európába.

Melitopol, 2022. július 15. Az orosz védelmi minisztérium által riportereknek szervezett túrán készített képen búzát aratnak a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen fekvõ Melitopol környékén 2022. július 14-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. MTI/EPA/Szergej Ilnyickij Fotó: Szergej Ilnyickij

Az érzékeny pont

Az ukrán gazdaság végletes megrendülése – a megannyi borzasztó anyagi veszteség és emberáldozat mellett – nem utolsósorban azért következett be, mert az orosz előrenyomulás miatt Ukrajna fontos ipari területeket és gazdasági lehetőségeket vesztett el. Példaként az export hozható fel. A háború előtt Ukrajna kivitele elérte az ország GDP-jének, bruttó hazai termékének negyven százalékát, a két húzó termékcsoportot pedig a kohászati anyagok és a gabona adták. Az orosz betörés ugyanakkor mindent felborított. 

A két legfontosabb kohászati üzem Mariupolban működött, ezek a harcokban a földdel váltak egyenlővé, de nem sokkal jobb a helyzet a gabona ügyében sem.

A gabona korábban (szárazföldi és más vízi utak mellett) jórészt a Fekete-tengeren hagyta el Ukrajnát, ráadásul nem is csekély mennyiségben. Ukrajna ugyanis eddig a világ ötödik legnagyobb búzaexportőre volt, de jelentős szereplőnek számított a kukorica és az árpa világpiacán is. A háború kitörése után Oroszország blokád alá vette a fekete-tengeri kikötőket. A patthelyzetet a július 22-én aláírt egyezmények oldották fel, ezek helyi tűzszünetet garantálnak, így az ukrán gabonaszállítmányok útnak indulhatnak három város, Odessza, Csornomorszk és Pivdennij kikötőiből a Fekete-tengeren.

Nagy az elmaradás

Bár Ukrajna most már összességében egyre több gabonát exportál, a mennyiség még mindig bőven elmarad a korábbitól. Hivatalos közlés szerint idén augusztus végéig 3,4 millió tonna gabonát vitt ki Ukrajna, a teljes mennyiség felét augusztusban. Ehhez képest tavaly ilyenkorra már hétmillió tonna ukrán gabona jutott el külföldi vevőkhöz, az augusztus pedig majdnem négymillió tonnás exportot hozott.

Érdemes megjegyezni, hogy a nemzetközi várakozásokkal ellentétben nem Afrikában kötött ki a tengeren szállított ukrán gabona döntő része. 

A legnagyobb vásárló Törökország volt: a 36 regisztrált vízi szállítmányból 16 a törököknél ért partot. A célállamok között volt még mások mellett Olaszország, Németország, Románia, Írország, valamint Irán, Dél-Korea, Egyiptom, Dzsibuti és Szudán is. Utóbbi volt az egyetlen szubszaharai címzett. Az országok listája azzal együtt is árulkodó, hogy köztudott: a tengeri szállítmány partot érésének helye nem feltétlenül jelenti azt, hogy ott is használják fel a termékeket.

A vízi út megnyíltával Ukrajna havi nagyjából négymillió tonna gabonát és olajos magvat exportálhat a Fekete-tengeren, kérdés azonban, hogy maradéktalanul kimerítik-e majd a lehetőségeket. Az orosz hadsereg ugyanis már a szerződés aláírásának másnapján cirkálórakétákkal lőtte Odesszát, és a harci cselekmények alakulása mellett az is kérdés, hogy háborús viszonyok között lesz-e kellő létszámban tengeri fuvarozó.

Borítókép: Búzát aratnak a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen fekvő Melitopol környékén 2022. július 14-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)