időjárás 1°C Ambrus 2022. december 7.
logo

A szankciók miatt ki kell vezetni a benzinárstopot

Vlagyimir Putyin bejelentette a négy ukrán régió elcsatolását

Wittich Zoltán
2022.09.30. 14:44 2022.09.30. 17:36
Vlagyimir Putyin bejelentette a négy ukrán régió elcsatolását

– Ez milliók akarata! – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, mielőtt hivatalosan is annektálta volna a négy ukrán régiót. Az elnök hozzátette, hogy hősnek tart minden férfit, akik ebben a különleges hadműveletben harcoltak és haltak meg. – Ők Oroszország büszkeségei – jelentette ki, majd a ceremónián résztvevőktől egy perc néma csendet kért, hogy emlékezzenek az elhunytakra.

Putyin a Szovjetunióról is beszélt, kiemelve, hogy annak összeomlásakor nem kérdezték meg a lakosokat arról, hogy mit szeretnének, ehelyett inkább szembementek az akaratukkal, nem törődve a következményekkel. – De mindez elmúlt, nem számít ma már – mondta az elnök.

– Nincs erősebb az emberek akaratánál, amely kulturális és nyelvi alapokra támaszkodik. Ez az akarat pedig mindig utat talál magának – tette hozzá Putyin elnök, majd úgy folytatta:

Az elnyomó kijevi vezetésnek az eszébe kell vésnie, hogy a herszoni, zaporizzsjai, donyecki és luhanszki emberek a mi polgáraink. Örökké!

– nyomatékosította szavait, amelyet a jelenlévők tapsviharral fogadtak.

Az orosz államfő felszólította a kijevi vezetést, hogy függessze fel minden katonai tevékenységét és a háborút, amelyet ők robbantottak ki még 2014-ben, majd kijelentette, hogy ők továbbra is nyitottak a tárgyalásokra. Ugyanakkor nem hajlandók tárgyalni Oroszország új területeiről, hiszen az ott élők kinyilvánították az akaratukat.

Ezt Kijevnek tiszteletben kell tartania

– tette hozzá. 

Putyin elnök biztosította a Kelet- és Dél-Ukrajnában élőket, hogy Moszkva gondoskodni fog róluk, iskolákat, kórházakat építenek majd, és fokozott figyelmet fordítanak a területek biztonságára is.

Az elnök többek között emlékeztette a jelenlévőket, hogy az igazi ellenség a Nyugat, amely álszent a saját tetteivel szemben, és sosem tudta elfogadni Oroszország erejét vagy nagyszerűségét, a létét pedig egyenesen fenyegetésnek tekinti.

De nekik nincs szükségük Oroszországra, nekünk viszont igen. Vissza kell állítanunk a történelmi egységünket [...], az igazság a mi oldalunkon áll!

 – zárta a gondolatait az orosz elnök.

Noha péntekre virradó éjjel Oroszország még csak elismerte az ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyék függetlenségét, péntek délután négy régió – az említett megyéken kívül a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság – elcsatolása mellett döntött. Moszkva a múlt hét pénteken kezdődött és keddig tartó népszavazás eredményével magyarázta a döntését, ám ennek legitimitását rajtuk kívül senki sem fogadja el.

Az Egyesült Államok soha, de soha nem fogja elismerni Oroszország igényét a szuverén ukrán területekre

– mondta csütörtök este Joe Biden amerikai elnök.

Olaf Scholz német kancellár egy minapi interjújában hasonlóan fogalmazott: – Németország nem ismeri el az orosz megszállás alatt álló kelet-ukrajnai területeken megrendezett és az Oroszországhoz csatlakozásról szóló népszavazások eredményét.

Orosz szempontból ezek ugyan érvényesek és eredményesek voltak, hiszen a részvétel 63 és 86 százalék között alakult, és a válaszadók 87 és 99 százaléka a területek Oroszországhoz való csatolása mellett foglalt állást.

Ugyanakkor – a népszavazás nemzetközi illegitim megítélése mellett – az eredmények nem tükrözik azt, hogy rengetegen elmenekültek az említett területekről a háború és megszállás miatt, valamint Oroszország nem is uralja a négy terület mindegyikének egészét. A szakadár Luhanszki Népköztársaság az egyetlen megye, ami teljes mértékben orosz befolyás alatt áll, ám Donyeck esetében ez nagyjából csupán a megye felét jelenti.

Grafika, Magyar Nemzet.
Orosz ukrán háború elfoglalt területek 2022 szeptember végén.
Forrás: Magyar Nemzet

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a népszavazásokat követően úgy fogalmazott, hogy alapvetően változik meg a Donyec-medence és Ukrajna más orosz ellenőrzés alá került területeinek jogállása az ott megrendezett népszavazás nyomán, ami egyebek mellett a biztonságot garantáló intézkedéseket von maga után.

Peszkov pénteken már megerősítette, hogy az új területeket ért ukrán csapásokat Moszkva maga ellen irányuló agresszióként fogja értelmezni.

A lapunknak adott korábbi interjújában Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa és a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke ennek kapcsán úgy fogalmazott: 

Ha a négy, szóban forgó megyét orosz területté nyilvánítják, akkor orosz szempontból meglesz a jogi alapja annak, hogy Moszkva honvédő háborúvá minősítse a jelenlegi különleges katonai műveletet

Majd hozzátette: – A Nyugat és Oroszország közötti nyílt összecsapást sem 2014-ben, a Krím félsziget elcsatolásakor, sem most nem vállalták a nyugati vezetők, mivel Moszkva kezében súlyos adu van, mégpedig a nukleáris fegyverek – húzta alá.

A szakértő azonban úgy véli, a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés csupán retorikai húzás az oroszok részéről, és a gyakorlatban nem folyamodnának ezekhez.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és az elcsatolt régiók vezetői (Forrás: Szputnyik/AFP/Mikhail Metzel)

Orosz annexió

Az orosz alkotmánybíróság jóváhagyta az annexiót

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.