Kimerítésre irányuló technológiai hidegháború alakul

Az Egyesült Államok nyíltan ugyan nem mondja ki, de arra törekszik, hogy korlátozza a számítógépes csipek gyártásához szükséges félvezetők, valamint az azok gyártásához szükséges berendezések kínai felhasználását, írja a Bloomberg amerikai gazdasági napilap. A lap szerint ez egyrészt új szakaszt nyit a két ország közti gazdasági hidegháborúban, másrészt kijózanító beismerése annak, hogy az Egyesült Államok technológiai fölényét nem tudja egyszerűen az innováció révén fenntartani: szándékosan fékeznie kell a kínai törekvéseket.

2022. 10. 10. 13:21
CHINA-BEIJING-XI JINPING-CHINA-CEEC SUMMIT (CN)
(210209) -- BEIJING, Feb. 9, 2021 (Xinhua) -- Chinese President Xi Jinping chairs the China-Central and Eastern European Countries (CEEC) Summit and delivers a keynote speech via video link in Beijing, capital of China, Feb. 9, 2021. (Xinhua/Liu Weibing) (Photo by LIU Weibing / XINHUA / Xinhua via AFP) Fotó: LIU Weibing / XINHUA / Xinhua via AFP
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A lap azt követően jutott ezekre a megállapításokra, hogy az amerikai védelmi minisztérium tiltólistára tette a hobbi- és fotós drónjairól is ismert DJI vállalatot, illetve tizenkét további kínai céget. Joe Biden elnök a listán szereplőkre szankciókat vethet ki. A sencseni székhelyű DJI esetében a listára kerülés indoka hasonló, mint az utóbbi időben több kínai vállalatnál: gyaníthatóan együttműködnek a kínai hadsereggel, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet. Közel sem a DJI az egyetlen jól ismert vállalat, ami ilyen helyzetbe került; az esetek mögött egy komplett stratégia sejlik fel a kínai állam részéről.

A költséghatékonyság végett Kínába kiszervezett gyártás több, egyébként nem kínai székhelyű, vagy nem elsősorban a kínai piacra termelő vállalatra komoly hatást gyakorló cég megalapítását eredményezte az elmúlt évtizedekben. Ezekben sokszor részesedése van a kínai államnak is, azonban ez – többek között diplomáciai okokból – nem volt eddig akadály az üzletkötések és a termelés szempontjából.

Az első látványos ellenpélda nyugat-európai kormányok heves ellenkezése volt a Huawei ötödik generációs mobilhálózat (5G) kifejlesztésére és Európa területén való üzemeltetésére irányuló tervével szemben. 2018 végétől kezdve sorra tiltották meg kormányok a „honos” mobilszolgáltatóknak a Huawei megbízását, vagy az általuk kínált megoldások használatát.

Ekkor a teljes nyugati sajtót és szakértői kört bejárta az az elmélet, hogy a kínai vállalatok végső soron a kínai állam számára (is) dolgoznak, és nem zárható ki a rosszhiszemű, ártó szándékú működésük sem. Hszi Csin-ping kínai elnök hatalmának bebetonozódását – a 2018. márciusi alkotmánymódosítást – követően egyre inkább előtérbe került a jelenség, és mára már neve is van: katonai-civil fúziónak nevezik.

A katonai-civil fúzió olyannyira aggasztja az Egyesült Államokat, hogy az amerikai külügy honlapján ismertetik a fenyegetést. 

Itt a katonai-civil fúziót olyan agresszív stratégiának nevezik, „amelynek célja, hogy Kína számára lehetővé váljon a világ legmodernebb haderejének megszervezése, fenntartása”. Az Egyesült Államok szerint ezt 2049-ig szeretné Kína elérni.

A „fúzió” legfontosabb ismérve, hogy lebontja a határokat a polgári kutatási, a kereskedelmi, illetve katonai és védelmi ipari szektorok között, olyan technológiák megszerzése és fejlesztése érdekében, mint a kvantumszámítások, a mesterséges intelligencia, big data, félvezetőgyártás, 5G, repüléstechnológia, illetve a nukleáris kutatások. Ezek eléréséhez a kínai állam – közvetlenül vagy közvetve – magánbefektetéseket eszközöl technológiai vállalatokban, kutatóintézetekben, utánpótláskutató kezdeményezésekben, illetve kihasználja a nemzetközi tudományos világ nyitott jellegét.

Ugyanakkor elmondható, hogy nem új jelenségről van szó. A Központ az Új Amerikai Biztonságért  (CNAS) kutatói hívják fel a figyelmet, hogy egyrészt az 1990-es évektől próbálkozik ezzel Kína, másrészt a stratégia pont azért létezik, mert komoly hátrányokkal küzd a beszerzés és a fejlesztés területén.

Ezzel együtt nagyon fontos, hogy a döntéshozók értsék a stratégia történetét, pontos szándékait, illetve hogy a megcélzott intézmények megfelelő óvatossággal járjanak el. Utalnak arra, hogy a problémáról való kommunikáció során el kell kerülni a demagógia látszatát, hiszen az Egyesült Államok is hasonló törekvések szerint működik, például a rengeteg kutatói, vendégoktatói stb. kiírás révén.

 

Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök videós kapcsolaton tartja meg a Kína-Közép- és Kelet-Európa-csúcs nyitóbeszédét 2021. február 9-én (Fotó: Xinhua/Xinhua via AFP/Liu Weibing)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.