– A magyarok és a németek kölcsönösen jó véleménnyel vannak egymás országáról – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója szerdán, a hatodik alkalommal elkészített magyar–német barométer bemutatásakor.
A közvélemény-kutatáshoz, amely a Nézőpont Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung (KAS) együttműködésében készült, ezer-ezer főt kérdeztek meg telefonon Magyarországon és Németországban arról, hogyan vélekedik a másik nemzet országáról.
Az adatok izgalmasak, de nem mindig szívmelengetők, ám meg kell próbálni szembenézni a valósággal
– mondta a Polgári Magyarországért Alapítvány székházában összegyűlt érdeklődőknek Mráz Ágoston Sámuel.
Ismertette, a magyarok Németországról alkotott véleménye 2020-ban megugrott, akkor 72 százalék nyilatkozott pozitívan. 2022-re ez az arány azonban lecsökkent, jelenleg a magyar emberek 56 százalékának van jó véleménye az Európai Unió legnagyobb gazdaságáról. Fordítva – vagyis a németek Magyarországról alkotott benyomását tekintve – hasonló eredményekre jutottak a felmérés készítői; míg 2020-ban a német polgárok 64 százalékának volt jó véleménye, az idei évben 59 százalékuknak él pozitív kép a fejében hazánkról.
A Nézőpont Intézet igazgatójának összegzése szerint elmondható, hogy a németek és a magyarok többsége kölcsönösen pozitívan ítéli meg egymás hazáját.
Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a társadalmaknak kevesebb mint a fele gondolja azt, hogy jó lenne a kétoldalú kapcsolat Németország és Magyarország között. A magyaroknál csupán 46, a németeknél pedig mindössze 40 százalék ez az arány a közvélemény-kutatás alapján.
Feltűnően magas ugyanakkor azoknak az aránya – a magyaroknál 88, a németeknél 70 százalék –, akik úgy gondolják, a két ország viszonyát az Európai Unió jövője szempontjából kellene fejleszteni.
Mráz Ágoston Sámuel továbbá arra is kitért, míg a magyarok 57 százaléka véli, hogy Németországban érvényesülnek az állampolgári jogok, a németeknek csupán 29 százaléka gondolja így Magyarországgal kapcsolatban. Hozzátette, ennek oka az, hogy évek óta negatívan ábrázolják Magyarországot a német médiában.
Csak felületi problémákról lehet beszélni, a társadalom mélyebb rétegeiben nincs probléma
– foglalta össze az intézet igazgatója. Szavait pedig azzal az adattal is alátámasztotta, hogy a felmérésben megkérdezettek több mint 80 százaléka mindkét országban elfogadná a másik nemzet képviselőjét szomszédjának, munkatársának, 76 százalék pedig még a közvetlen főnökének is.
– Nagyon örülök neki, hogy a németeknek pozitív a megítélése hazánkról. Egyetértek, hogy a mélyebb rétegek véleménye más, és hogy a felületes véleményt a média befolyásolja – elemezte az eredményeket a barométer bemutatóján Kiszelly Zoltán is. A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója hangsúlyozta, fontos lenne több cikket, illetve Orbán Viktor miniszterelnök beszédeit nemcsak angolra, hanem németre is lefordítani, hogy anyanyelvükön is első kézből kaphassanak információt Magyarországról a német állampolgárok.
A magyar közvéleményben tudatosítani kell, hogy sokkal több köt össze bennünket, mint ami elválaszt
– tette hozzá Kiszelly Zoltán a mélyen gyökerező magyar–német kapcsolatokról.
Az eseményen Bauer Bence, a Magyar–Német Intézet igazgatója pedig arról beszélt, elindult egy folyamat annak érdekében, hogy a két ország jobban megértse egymást, ehhez intézetük munkája is aktívan hozzájárul. Hozzáfűzte: azok a németek, akik jártak már nálunk, sokkal jobb képet alkotnak Magyarországról, mint azok, akik otthon a médiából tájékozódnak.
Michael Winzer, a kutatást támogató Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletének vezetője beszédében kiemelte, a tudományosan megalapozott adatoknak köszönhetően tudjuk fejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat. Hozzáfűzte, a két ország közötti nézeteltérések arra utalnak, hogy Európa sokféle, és a különböző vélemények csak gazdagítják. Véleménye szerint a Magyarországon élő német kisebbség jó példája annak, hogy jól, békében élnek együtt németek és magyarok.
Magyarország az egyetlen nem német nyelvű ország, ahol az oktatást az óvodától az egyetemig német nyelven igénybe lehet venni, ez a kétoldalú kapcsolatokat is erősíti
– vélte Michael Winzer.
Borítókép: Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója (Fotó: Nézőpont Intézet)
