– A magyarok és a németek kölcsönösen jó véleménnyel vannak egymás országáról – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója szerdán, a hatodik alkalommal elkészített magyar–német barométer bemutatásakor.
A közvélemény-kutatáshoz, amely a Nézőpont Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung (KAS) együttműködésében készült, ezer-ezer főt kérdeztek meg telefonon Magyarországon és Németországban arról, hogyan vélekedik a másik nemzet országáról.
Az adatok izgalmasak, de nem mindig szívmelengetők, ám meg kell próbálni szembenézni a valósággal
– mondta a Polgári Magyarországért Alapítvány székházában összegyűlt érdeklődőknek Mráz Ágoston Sámuel.
Ismertette, a magyarok Németországról alkotott véleménye 2020-ban megugrott, akkor 72 százalék nyilatkozott pozitívan. 2022-re ez az arány azonban lecsökkent, jelenleg a magyar emberek 56 százalékának van jó véleménye az Európai Unió legnagyobb gazdaságáról. Fordítva – vagyis a németek Magyarországról alkotott benyomását tekintve – hasonló eredményekre jutottak a felmérés készítői; míg 2020-ban a német polgárok 64 százalékának volt jó véleménye, az idei évben 59 százalékuknak él pozitív kép a fejében hazánkról.
A Nézőpont Intézet igazgatójának összegzése szerint elmondható, hogy a németek és a magyarok többsége kölcsönösen pozitívan ítéli meg egymás hazáját.
Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a társadalmaknak kevesebb mint a fele gondolja azt, hogy jó lenne a kétoldalú kapcsolat Németország és Magyarország között. A magyaroknál csupán 46, a németeknél pedig mindössze 40 százalék ez az arány a közvélemény-kutatás alapján.
Feltűnően magas ugyanakkor azoknak az aránya – a magyaroknál 88, a németeknél 70 százalék –, akik úgy gondolják, a két ország viszonyát az Európai Unió jövője szempontjából kellene fejleszteni.
Mráz Ágoston Sámuel továbbá arra is kitért, míg a magyarok 57 százaléka véli, hogy Németországban érvényesülnek az állampolgári jogok, a németeknek csupán 29 százaléka gondolja így Magyarországgal kapcsolatban. Hozzátette, ennek oka az, hogy évek óta negatívan ábrázolják Magyarországot a német médiában.
Csak felületi problémákról lehet beszélni, a társadalom mélyebb rétegeiben nincs probléma
– foglalta össze az intézet igazgatója. Szavait pedig azzal az adattal is alátámasztotta, hogy a felmérésben megkérdezettek több mint 80 százaléka mindkét országban elfogadná a másik nemzet képviselőjét szomszédjának, munkatársának, 76 százalék pedig még a közvetlen főnökének is.