– Nagyon örülök neki, hogy a németeknek pozitív a megítélése hazánkról. Egyetértek, hogy a mélyebb rétegek véleménye más, és hogy a felületes véleményt a média befolyásolja – elemezte az eredményeket a barométer bemutatóján Kiszelly Zoltán is. A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója hangsúlyozta, fontos lenne több cikket, illetve Orbán Viktor miniszterelnök beszédeit nemcsak angolra, hanem németre is lefordítani, hogy anyanyelvükön is első kézből kaphassanak információt Magyarországról a német állampolgárok.
A magyar közvéleményben tudatosítani kell, hogy sokkal több köt össze bennünket, mint ami elválaszt
– tette hozzá Kiszelly Zoltán a mélyen gyökerező magyar–német kapcsolatokról.
Az eseményen Bauer Bence, a Magyar–Német Intézet igazgatója pedig arról beszélt, elindult egy folyamat annak érdekében, hogy a két ország jobban megértse egymást, ehhez intézetük munkája is aktívan hozzájárul. Hozzáfűzte: azok a németek, akik jártak már nálunk, sokkal jobb képet alkotnak Magyarországról, mint azok, akik otthon a médiából tájékozódnak.
Michael Winzer, a kutatást támogató Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletének vezetője beszédében kiemelte, a tudományosan megalapozott adatoknak köszönhetően tudjuk fejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat. Hozzáfűzte, a két ország közötti nézeteltérések arra utalnak, hogy Európa sokféle, és a különböző vélemények csak gazdagítják. Véleménye szerint a Magyarországon élő német kisebbség jó példája annak, hogy jól, békében élnek együtt németek és magyarok.
Magyarország az egyetlen nem német nyelvű ország, ahol az oktatást az óvodától az egyetemig német nyelven igénybe lehet venni, ez a kétoldalú kapcsolatokat is erősíti
– vélte Michael Winzer.
Borítókép: Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója (Fotó: Nézőpont Intézet)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!