Egy héttel ezelőtt, a prágai EU-csúcson ismét nyomatékosította Recep Tayyip Erdogan török elnök, hogy amíg nem teljesíti Stockholm Ankara követeléseit a terrorizmus visszaszorítása érdekében, addig nem hagyják jóvá Svédország NATO-csatlakozási kérelmét.
Amíg terrorista szervezetek tüntethetnek a svéd utcákon, és jelen vannak a parlamentben, addig nem állunk pozitívan a témához
– közölte Prágában Erdogan, miközben arról is beszélt, hogy Finnországgal kapcsolatban nem lát már olyan tényezőt, ami miatt ne tudna hozzájárulni az ország csatlakozásához.
Ennek ellenére az ügyvivő svéd külügyminiszter bizakodó a mielőbbi ratifikálással kapcsolatban. Ann Linde a TT hírügynökségnek arról beszélt, az elmúlt fél évben keményen dolgozott azon, hogy rávegye a NATO-országokat, gyorsítsák fel bürokratikus folyamataikat és parlamentjeik minél előbb szavazzanak a kérdésről. A csatlakozáshoz ugyanis minden tagállam parlamentjének el kell fogandia a csatlakozási kérelmet. Elmondása szerint például Spanyolországban sikerült elérnie, hogy három hónapot rövidítsenek a folyamaton.
Ugyanakkor Linde hivatali idejében biztos nem történik meg a csatlakozás, hiszen pártja szeptemberben elvesztette a választásokat és feltehetően a következő héten megalakul az új kormány. A leköszönő külügyminiszter szerint még idén NATO-tag lesz Svédország, annak ellenére, hogy Törökország továbbra is konkrét eredményeket vár azelőtt, hogy a kérdést a parlament elé terjessze.
Linde szerint Ankara követeléseinek teljesítésén már a júniusi megállapodás előtt elkezdtek dolgozni, és megfelelően előre is haladtak benne. A külügyminiszter nem tart attól, hogy Finnország előbb csatlakozik, hiszen mind a finn kormány, mind Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy a két skandináv országnak együtt kell belépnie a NATO-ba.
