Cseu Kuo-cseng tajvani védelmi miniszter elismerte a középvonalról szóló hallgatólagos megállapodás megszűnését, ugyanakkor azt mondta a tajvani parlamentben, hogy Tajvan reagálni fog, ha Kína átlépi a „vörös vonalat”.
Nem mondta meg, hogy mi a tajvani „vörös vonal”, de azt sugallta, hogy ide tartoznak a Tajvan területére berepülő kínai repülőgépek, beleértve a drónokat is. A középvonalat nem nevezte „vörös vonalnak”.
Kína, amely a demokratikusan kormányzott szigetet saját területének tekinti, augusztusban nagyszabású hadgyakorlatokat tartott, amelynek során többek között rakéták repültek el Tajpej felett. Peking ezzel mutatta ki haragját Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök tajvani látogatása miatt.
A kínai katonai tevékenységek Tajvan közelében azóta is folytatódnak, bár jóval mérsékeltebb formában. A kínai katonai repülőgépek rendszeresen átlépik a középvonalat, amely évekig nem hivatalos határként működött a két fél között.
A középvonalnak mindenki számára hallgatólagos megállapodásnak kellett volna lennie
— mondta Cseu egy parlamenti bizottsági ülésen, hozzátéve, hogy ez a hallgatólagos megállapodás „semmissé vált”.
Kína soha nem ismerte el hivatalosan a vonalat, amelyet egy amerikai tábornok dolgozott ki 1954-ben, Kína és az Egyesült Államok által támogatott Tajvan közötti hidegháborús ellenségeskedés csúcspontján, bár a Népi Felszabadító Hadsereg nagyrészt tiszteletben tartotta azt.
Cseu szerint a középvonal kínai megsértése a dolgok intézésének új módját jelzi, aminek Tajvan ellen fog állni. – Új helyzetet akarnak normalizálni, de mi nem változunk (…) Határozottak leszünk, amikor jönnek. Nem engedünk – mondta a miniszter.
Kína évekig hallgatólagosan elismerte a jelöletlen középvonalat, de 2020-ban egy külügyminisztériumi szóvivő kijelentette, hogy az „nem létezik”. Kína szerint fegyveres erőinek joga van Tajvan körül tevékenykedni, mivel az kínai terület.
Tajvan elutasítja Kína igényeit arra hivatkozva, hogy Kína soha nem uralkodott Tajvanon, és csak a sziget 23 millió lakosának van joga dönteni a jövőjéről.
Borítókép: A kínai Népi Felszabadítási Hadsereg (PLA) gépei a levegőben, Tajvan szigete körül. (Forrás: MTI/AP/Hszinhua)
