Volodimir Zelenszkij „megelőző csapást” sürgetett az oroszokra

Joe Biden szerint a kubai rakétaválság óta nem állt ilyen közel a világ az armageddonhoz.

2022. 10. 07. 14:49
GERMANY-RUSSIA-US-DIPLOMACY-NUCLEAR Fotó: JOHN MACDOUGALL
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kellemetlen magyarázkodásra kényszerült Volodimir Zelenszkij, miután egy ausztrál kutatóintézetnek tartott videókonferenciás előadásában azt sürgette, hogy a NATO-nak „megelőző csapást” kellene mérnie Oroszországra, hogy az ne vethessen be nukleáris fegyvert Ukrajna ellen. 

Az ukrán elnök szóvivője később sietett pontosítani, hogy megelőző szankciókra gondolt – ahogyan azt szorgamazták már a háború kirobbanása előtt is –, nem pedig megelőző nukleáris csapásra. A beszélgetésen egyébként úgy vélte, ha az oroszok tényleg rászánnák magukat az atomfegyver bevetésére, azt Vlagyimir Putyin „nem élné túl”, és azt „a világ sosem bocsátaná meg Putyinnak és Oroszországnak”.

Lényegében világháború kirobbantására szóló felhívás volt!

– reagált felháborodottan a felvetésre Dmitrij Peszkov. A Kreml szóvivője emlékeztetett, hogy egy ilyen konfliktus következményei szörnyűek és kiszámíthatatlanok lennének. – A Nyugat nukleáris háborút szít! – idézte az MTI Marija Zaharovát, az orosz külügyminisztérium szóvivőjét is. Nyilatkozatában az ukrán elnököt „bábnak, fegyverrel felpumpált szörnyetegnek” nevezte, akinek a keze által elpusztíthatják a világot. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig nevetségesnek nevezte az ukrán elnök utólagos magyarázkodási kísérletét, azzal vádolva Kijevet, hogy már januárban kifejezték, atomfegyvert szeretnének birtokolni.

Azért korábban Moszkva sem maradt adós fenyegetésekkel, amit sokan úgy értékeltek, hogy a harctéri kudarcok árnyékában a nukleáris fegyvereket próbálják zsarolásra felhasználni. Vlagyimir Putyin például nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy „nem blöfföl”, minden rendelkezésére álló eszközt kész bevetni Oroszország integritásának védelmében. Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, korábbi orosz elnök arról elmélkedett, hogy ha taktikai nukleáris csapást mérnének Ukrajnára, akkor a NATO úgysem merne válaszolni.

 Ramzan Kadirov csecsen vezető pedig szintén kisebb hatóerejű atombombák bevetését sürgette.

Moszkva következetesen tagadja, hogy tömegpusztító fegyverek használatát fontolgatná, szerintük erről az orosz nukleáris doktrína egyértelműen fogalmaz. Csakhogy sokakban éppen ez szül aggodalmat: a négy megszállt ukrán terület annexiójával ezek az orosz „nukleáris védőernyő” alá kerültek, támadásuk értelmezhető Oroszország integritásának fenyegetéseként.

Az biztos, hogy a Nyugat is komolyan számol egy orosz atomtámadás lehetőségével. 

Kennedy és a kubai rakétaválság óta nem szembesültünk ilyen közelről az armageddonnal 

– vélekedett tegnap Joe Biden egy kampányrendezvényen. Az amerikai elnök ezzel a „hidegháború legforróbb pontjaként” is emlegetett 1962-es eseményekre utalt, amikor a Szovjetunió atomrakétákat telepített Kubába, az Egyesült Államok szomszédságába. Joe Biden azt is elárulta, hogy elég jól ismeri Vlagyimir Putyint, így tudja, hogy nem viccelt, amikor nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek bevetéséről beszélt. Szerinte a fenyegetés már csak azért is valós, mert az orosz hadsereg messze alulteljesít a harctéren. Hasonló szellemben korábban például Leon Panetta, egykori amerikai védelmi miniszter is arra figyelmeztetett, hogy ha Vlagyimir Putyint sarokba szorítják, akkor számolniuk kell egy korlátozott nukleáris támadással. Persze az amerikai hírszerzési információk sem tévedhetetlenek – emlékezzünk csak a nem létező iraki tömegpusztító fegyverekre –, de az ukrajnai háború kapcsán eddig beváltak a jóslataik.

Azt viszont már nem árulták el, hogy ennek pontosan milyen következményei lennének. Egy katonai válaszcsapás alighanem világháborút jelentene, amit a NATO sem kockáztatna meg a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkező Oroszország ellen. 

Valószínűbb, hogy másodlagos szankciókat vetnének ki; tehát még azokat is büntetnék, akik üzletelnek Moszkvával. Ezzel vélhetően teljesen elszigetelnék Oroszországot, még az olyan jelenleg ingadozó partnerek előtt is, mint Kína vagy India.

Mitől taktikai?

A taktikai nukleáris fegyvereknek nincs pontos definíciója. A leggyakoribb meghatározás szerint a rövid és közepes hatótávolságú, kisebb pusztító erejű atomtölteteket sorolják ide, amelyek ennélfogva harctéri bevetésre is alkalmasabbak – derül ki  a Nemzet és Biztonság biztonságpolitikai szemlében közölt tanulmányból. Leegyszerűsítve tehát a stratégiai nukleáris fegyver a „hagyományos”, akár egész városok elsöprésére is képes, míg a taktikai korlátozottabb, konkrét katonai célpont elleni, jellemzően alacsonyabb sugárzással járó bomba. Becslések szerint az Egyesült Államoknak nagyjából 500 taktikai töltete van hadrendben, és ugyanennyi tartalékban. Az amerikai nukleáris stratégiában szerepük inkább jelképes; ezek biztosítják a szövetségeseknek az úgynevezett „atomernyőt”. Európa több országába – Belgium, az Egyesült Királyság, Görögország, Hollandia, Németország, Olaszország és Törökország – kétszázat telepítettek ezekből. Oroszország ebben a tekintetben óriási erőfölényben van: körülbelül kétezer taktikai robbanófeje lehet hadrendben és további 3400 tartalékban. 

 

Borítókép: Aktivisták tüntetnek a nukleáris fegyverek ellen Berlinben. (Fotó: AFP/John  Macdougall)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.