Az biztos, hogy a Nyugat is komolyan számol egy orosz atomtámadás lehetőségével.
Kennedy és a kubai rakétaválság óta nem szembesültünk ilyen közelről az armageddonnal
– vélekedett tegnap Joe Biden egy kampányrendezvényen. Az amerikai elnök ezzel a „hidegháború legforróbb pontjaként” is emlegetett 1962-es eseményekre utalt, amikor a Szovjetunió atomrakétákat telepített Kubába, az Egyesült Államok szomszédságába. Joe Biden azt is elárulta, hogy elég jól ismeri Vlagyimir Putyint, így tudja, hogy nem viccelt, amikor nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek bevetéséről beszélt. Szerinte a fenyegetés már csak azért is valós, mert az orosz hadsereg messze alulteljesít a harctéren. Hasonló szellemben korábban például Leon Panetta, egykori amerikai védelmi miniszter is arra figyelmeztetett, hogy ha Vlagyimir Putyint sarokba szorítják, akkor számolniuk kell egy korlátozott nukleáris támadással. Persze az amerikai hírszerzési információk sem tévedhetetlenek – emlékezzünk csak a nem létező iraki tömegpusztító fegyverekre –, de az ukrajnai háború kapcsán eddig beváltak a jóslataik.
Azt viszont már nem árulták el, hogy ennek pontosan milyen következményei lennének. Egy katonai válaszcsapás alighanem világháborút jelentene, amit a NATO sem kockáztatna meg a világ legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkező Oroszország ellen.
Valószínűbb, hogy másodlagos szankciókat vetnének ki; tehát még azokat is büntetnék, akik üzletelnek Moszkvával. Ezzel vélhetően teljesen elszigetelnék Oroszországot, még az olyan jelenleg ingadozó partnerek előtt is, mint Kína vagy India.
Mitől taktikai?
A taktikai nukleáris fegyvereknek nincs pontos definíciója. A leggyakoribb meghatározás szerint a rövid és közepes hatótávolságú, kisebb pusztító erejű atomtölteteket sorolják ide, amelyek ennélfogva harctéri bevetésre is alkalmasabbak – derül ki a Nemzet és Biztonság biztonságpolitikai szemlében közölt tanulmányból. Leegyszerűsítve tehát a stratégiai nukleáris fegyver a „hagyományos”, akár egész városok elsöprésére is képes, míg a taktikai korlátozottabb, konkrét katonai célpont elleni, jellemzően alacsonyabb sugárzással járó bomba. Becslések szerint az Egyesült Államoknak nagyjából 500 taktikai töltete van hadrendben, és ugyanennyi tartalékban. Az amerikai nukleáris stratégiában szerepük inkább jelképes; ezek biztosítják a szövetségeseknek az úgynevezett „atomernyőt”. Európa több országába – Belgium, az Egyesült Királyság, Görögország, Hollandia, Németország, Olaszország és Törökország – kétszázat telepítettek ezekből. Oroszország ebben a tekintetben óriási erőfölényben van: körülbelül kétezer taktikai robbanófeje lehet hadrendben és további 3400 tartalékban.
Borítókép: Aktivisták tüntetnek a nukleáris fegyverek ellen Berlinben. (Fotó: AFP/John Macdougall)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!