Kellemetlen magyarázkodásra kényszerült Volodimir Zelenszkij, miután egy ausztrál kutatóintézetnek tartott videókonferenciás előadásában azt sürgette, hogy a NATO-nak „megelőző csapást” kellene mérnie Oroszországra, hogy az ne vethessen be nukleáris fegyvert Ukrajna ellen.
Az ukrán elnök szóvivője később sietett pontosítani, hogy megelőző szankciókra gondolt – ahogyan azt szorgamazták már a háború kirobbanása előtt is –, nem pedig megelőző nukleáris csapásra. A beszélgetésen egyébként úgy vélte, ha az oroszok tényleg rászánnák magukat az atomfegyver bevetésére, azt Vlagyimir Putyin „nem élné túl”, és azt „a világ sosem bocsátaná meg Putyinnak és Oroszországnak”.
Lényegében világháború kirobbantására szóló felhívás volt!
– reagált felháborodottan a felvetésre Dmitrij Peszkov. A Kreml szóvivője emlékeztetett, hogy egy ilyen konfliktus következményei szörnyűek és kiszámíthatatlanok lennének. – A Nyugat nukleáris háborút szít! – idézte az MTI Marija Zaharovát, az orosz külügyminisztérium szóvivőjét is. Nyilatkozatában az ukrán elnököt „bábnak, fegyverrel felpumpált szörnyetegnek” nevezte, akinek a keze által elpusztíthatják a világot. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig nevetségesnek nevezte az ukrán elnök utólagos magyarázkodási kísérletét, azzal vádolva Kijevet, hogy már januárban kifejezték, atomfegyvert szeretnének birtokolni.
Azért korábban Moszkva sem maradt adós fenyegetésekkel, amit sokan úgy értékeltek, hogy a harctéri kudarcok árnyékában a nukleáris fegyvereket próbálják zsarolásra felhasználni. Vlagyimir Putyin például nemrégiben arra figyelmeztetett, hogy „nem blöfföl”, minden rendelkezésére álló eszközt kész bevetni Oroszország integritásának védelmében. Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, korábbi orosz elnök arról elmélkedett, hogy ha taktikai nukleáris csapást mérnének Ukrajnára, akkor a NATO úgysem merne válaszolni.
Ramzan Kadirov csecsen vezető pedig szintén kisebb hatóerejű atombombák bevetését sürgette.
Moszkva következetesen tagadja, hogy tömegpusztító fegyverek használatát fontolgatná, szerintük erről az orosz nukleáris doktrína egyértelműen fogalmaz. Csakhogy sokakban éppen ez szül aggodalmat: a négy megszállt ukrán terület annexiójával ezek az orosz „nukleáris védőernyő” alá kerültek, támadásuk értelmezhető Oroszország integritásának fenyegetéseként.
