Korlátozott nukleáris konfliktustól tartanak az ukránok

Valerij Zaluzsnij ukrán tábornok szerint nem elképzelhetetlen, hogy Moszkva bevesse taktikai atomfegyvereit Ukrajnában, korlátozott nukleáris háborút robbantva ki ezzel. Jelenleg ennek az esélye csekély, azonban ha megtörténne sem biztos, hogy a Nyugat válaszolna Oroszország csapására. Közben a zaporizzsjai erőműnél annyira heves harcok dúlnak, hogy elképzelhető, leállítják a létesítményt.

A körülményeket figyelembe véve a taktikai atomfegyverek oroszok általi bevetésének közvetlen fenyegetése áll fenn − fogalmazott a minap Valerij Zaluzsnij ukrán tábornok. − Azt sem lehet teljesen kizárni, hogy a világ vezető hatalmai közvetlenül részt vegyenek egy korlátozott nukleáris konfliktusban, amely a harmadik világháború kitörését vetítené elő − folytatatta. 

Habár a háború kirobbanását követően Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte az atomfegyverek magas szintű készültségbe helyezését, Moszkva kategorikusan tagadja, hogy nukleáris vagy vegyi fegyverek bevetésére készülne Ukrajnában.

Mik azok a taktikai atomfegyverek?

A világon összesen körülbelül 13 ezer atomtöltet van különböző hatalmak birtokában, melyből nagyjából tízezer az, ami alkalomadtán felhasználható. Ezeknek kilencven százalékát az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja, utóbbi mintegy hatezerrel, előbbi ennél kicsit kevesebbel, körülbelül 5,5 ezerrel rendelkezik. Az atomtöltetek típusánál megkülönböztetünk stratégiai és nem stratégiai, azaz taktikai fegyvereket. 

A stratégiai töltetek a klasszikus értelemben vett atombombák, melyek egész városokat képesek elpusztítani, ezzel szemben a taktikai robbanófejek csak helyben, valamely katonai célpont megsemmisítésére alkalmasak.

Ezek hatékonysága méretüktől, földfelszínen vagy földfelszín felett való bevetésüktől függően változhat. Oroszországnak körülbelül kétezer taktikai atomtöltet áll rendelkezésére, melyeket például az ukrajnai háború során előszeretettel alkalmazott Iszkander rakétarendszerek segítségével tudnak eljuttatni a célba. Ezzel szemben csak Európában mintegy száz nem stratégiai amerikai robbanófej található, azonban Washington jóval elmarad Moszkva mögött, otthoni nukleáris arzenáljából körülbelül 230 a taktikai atomtöltet.

A világ országainak nukleáris arzenálja. Fotó: Federation of American Scientists

Milyen egy korlátozott nukleáris háború?

A nukleáris hadviseléssel foglalkozó szakértők szerint atomtámadás esetén háromféleképpen válaszolhat a megtámadott fél:

1.  A konfliktus nukleáris szempontból deeszkalálódik, azaz a megtámadott fél marad a hagyományos hadviselés eszközeinél válaszlépésekor, nem használ atomfegyvereket.
2.  A szemet szemért elv alapján hasonló károkat okozó nukleáris csapás mellett dönt.
3.  A megtorlás sokkal jelentősebb pusztítást okoz, mint az első támadás, ez pedig az atomfegyverek további bevetéséhez vezet.

Jelen esetben például ha Oroszország bevetné taktikai atomtölteteit valamely ukrán célpont megsemmisítésére, kevésbé valószínű, hogy a nyugati szövetségesek, s legfőképp az Egyesült Államok hasonló lépésre szánná el magát. Ugyanakkor ha ez fordítva történne meg, akkor Moszkva szinte biztosan legalább a hasonló mértékű visszavágás mellett döntene, orosz vezetők előszeretettel hangoztatják, hogy ha megtámadják őket, akkor teljes körű atomháborúra kell készülnie a világnak.

Annak ellenére, hogy korlátozott háborúról és taktikai atomfegyverekről van szó, az általuk okozott pusztítás is többszöröse a hagyományos hadviselés során alkalmazott fegyverekének. 

Egy augusztusi tanulmány szerint a világ nukleáris arzenálja mindössze három százalékának bevetésével végbemenő konfliktus a Föld népességének egyharmadával végezne két év leforgása alatt. 

A vizsgálat során lefolytatott szcenáriókban a taktikai atomfegyverek bevetését követően a konfliktuszónában tűzviharok keletkeztek, melyek következtében nagy mennyiségű füst, korom és por került az atmoszférába, ami így blokkolta a napfény átjutását. Emiatt a háborús térségben több tízmillióan vesztették életüket azonnal, világszerte pedig több százmillióan haltak éhen az elkövetkező időszakban.

Harcok az atomerőműnél

Az elmúlt hetekben a zaporizzsjai atomerőműnek otthont adó Enerhodar városa került az ukrajnai háborút övező nemzetközi figyelem központjába, ugyanis a reaktorok környékén egyre fokozódó harcok olyan fenyegetés elé állítják egész Európát, amely az 1986-os csernobili katasztrófa óta nem volt tapasztalható. 

A harcok csütörtökre olyan hevessé váltak, hogy a kijevi vezetés fontolóra vette az erőmű leállítását, ugyanis a tüzérségi és rakétacsapások miatt az elmúlt napokban többször is áram- és vízellátás nélkül maradt a komplexum, így pedig bármikor bekövetkezhet egy nukleáris katasztrófa. 

A felek egymásra mutogatnak: az ukrán közlés szerint az oroszok bombázzák az erőműt és a környező településeket, az oroszok szerint az ukránok teszik ugyanezt. A létesítmény egyébként orosz kézen van − viszont ukrán személyzet működteti −, leállítását már az orosz párti hatóságok is fontolóra vették. 

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakemberei a napokban hagyták el az atomerőművet, jelentésükben rémisztő körülményekről számoltak be, emiatt atombiztonsági és biztonságvédelmi övezet létrehozását szorgalmazták a létesítmény körül, ez azonban máig még nem történt meg.

Oroszországhoz csatlakoznának. A zaporizzsjai régió támogatja a kezdeményezést, hogy a terület november 4-én tartott népszavazáson dönthessen az Oroszországhoz való csatlakozásról − közölte Jevgenyij Balickij, a térség Moszkva által kinevezett közigazgatási vezetője. A dátum nem véletlen: november 4-e az orosz nemzeti összetartozás napja. Egy friss, az orosz INSOMAR közvélemény-kutató vállalat által készített felmérés szerint egyébként Herszon lakosainak 61, míg az oroszok által ellenőrzött zaporizzsjai területeken élők 74 százaléka venne részt egy ilyen népszavazáson. A herszoni megkérdezettek 63 százaléka szeretné, hogy a területet Oroszországhoz csatolják, míg ez az arány Zaporizzsjában 71 százalék.

Borítókép: Iszkander rövid hatótávolságú rakétarendszer (Fotó: Pavel Szaricsev/Alamy Stock Photo)