A hazafiságot hiányolja a román elnök tanácsadója

Constantin Ionescu szerint Románia nagy probélmája, hogy a politikai fősodor retorikájából hiányoznak a patrióta üzenetek.

Daily Life In Constanta, Romania
ROMANIA-CONSTANTA-DAILY Fotó: HRISTO RUSEV
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A patrióta üzeneteket hiányolja a nagy román pártok retorikájából Klaus Jonannis államfő nemzetbiztonsági tanácsadója. Constantin Ionescu egy bukaresti konferencián azt mondta: hisz a hazafiságban.

Románia nagy problémája, hogy a politikai fősodor, a nagy politikai pártok elfelejtettek beszélni erről. Egészen biztos vagyok abban, ha egy európait megkérdezünk a hovatartozásáról, elsőre nem az lesz a válasz, hogy európai. A nemzetiségét fogja közölni: magyar, román, lengyel, cseh vagy akármi más. Ezután fog csak európai hovatartozásáról beszélni, és ez teljesen természetes

– fogalmazott Ionescu.

Az elnöki tanácsadó annak a közvélemény-kutatásnak a bemutatása alkalmából rendezett tanácskozáson vett részt, amelyet a romániai Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratórium, valamint a Román Akadémia keretében működő politikatudományi intézet rendelésére készítettek. A felmérés adatai azt jelzik: csökkent az elmúlt egy évben a románok NATO-ba és az Európai Unióba vetett bizalma. A megkérdezettek hetven százaléka szerint most az a legfontosabb, hogy véget érjen a háború. Ionescu úgy véli, a populizmus veszi át ezeket a témákat, ha nincs természetes közbeszéd a felvilágosult hazafiságról.

Nem értem, miért nem mondhatnánk ki ma azt, hogy románok, európai románok vagyunk

– hangsúlyozta az elnöki tanácsadó. Szerinte a közvélemény-kutatás adatait az ukrajnai háború befolyásolta.

A felmérés azon kérdésére, hogy „jó irányba haladnak-e a dolgok Romániában?”, a megkérdezettek 87 százalékkal nemmel válaszolt. A bizalmi rangsort továbbra is az egyház és a hadsereg vezeti. A NATO megítélése a tavalyi 67 százalékról 54 százalékra csökkent, az Európai Unióé 59-ről 40 százalékra. A lakosság jelentős része a romániai, illetve a brüsszeli döntéshozókat tartja felelősnek az energiaárak elszabadulásáért. Csökkent a nyugati hatalmakba vetett bizalom is: az Egyesült Államoké a tavalyi 70 százalékról 44-re, az Egyesült Királyságé 62-ről 42 százalékra, Németországé 69-ről 39 százalékra. Oroszország bizalmi indexe a 2021-es 41-ről 0,1 százalékra zuhant. A Maszol erdélyi hírportál által idézett felmérés összegzése szerint Románia az európai tendenciát követi: a lakosság a nemzeti érdek mögé sorakozik fel.

Borítókép: Illusztráció: Románia és az Európai Unió zászlaja a romániai Természettudományi és Régészeti Múzeum épületén (Fotó: AFP/NurPhoto/Hristo Rusev)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.