Újabb migrációs hullám van készülőben Belarusz felől?

A tavalyihoz hasonló migrációs hullámra készülnek a balti államok és Lengyelország Belarusz felől: szögesdrót kerítéssel erősítik meg határaikat, és egyre jobban tartanak attól, hogy Minszk legfőbb szövetségese, Moszkva is eszközként fogja felhasználni a migrációt, hogy nyomást gyakoroljon az Európai Unióra. Az illegális határsértések száma egyelőre elmarad a 2021-es adatoktól, amikor többek közt több ezer iraki próbált bejutni Lengyelországba, ám az ukrajnai háború előrehaladtával attól tartanak a Baltikumban is, hogy a migrációs hullám felerősödhet.

Grodno, 2021. november 15. Az Európai Unióba igyekvő migránsok a lengyel határnál, a kuznicai átkelőnél, a fehéroroszországi Grodno környékén 2021. november 15-én. Az Európai Unió külügyminiszterei november 15-én újabb szankciókat határozhatnak el a fehérorosz vezetés ellen, amiért feltételezések szerint az országba csábítja a migránsokat, hogy onnan Lengyelország és az Európai Unió területére menjenek át illegálisan. MTI/AP/BelTA/Okszana Mancsuk Fotó: Okszana Mancsuk Forrás: MTI/AP/BelTA

Tavaly, július elejétől kezdve több ezer harmadik országbeli bevándorló érkezett a lengyel–belarusz határra, nem sokkal azt követően, hogy Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető azzal fenyegetőzött, embercsempészekkel és fegyveres migránsokkal árasztja el az Európai Uniót. A Brüsszel és Minszk közötti ellentét 2020-as belarusz elnökválasztás következtében ért tetőfokára: két évvel ezelőtt ugyanis ismét az 1994 óta az ország élén álló Lukasenka került ki a győztesen a népszavazásból.

Nemzetközi megfigyelők ugyanakkor nem fogadták el az eredményt, amely Belaruszban hatalmas tüntetésekhez, majd azok erőszakos leveréséhez vezetett.

Belarusz felől 2020 óta folyamatosan érkeznek a szomszédos országok határaira az illegális migránsok, azonban a tavalyi év eseményei humanitárius válsághoz vezettek. 2021-ben a lengyel hatóságok mintegy negyvenezer illegális bevándorlót tartóztattak fel.

Többségük Irakból, Afganisztánból és Szíriából érkezett. A lengyel határőrség közlése szerint idén már kevesebben érkeznek, azonban újabb migrációs hullámokra kell készülni. November eleje óta több mint 1300-an próbáltak átjutni a lengyel–belarusz határon, ezzel már a 13 ezret is meghaladta az egész évben történt határsértések száma.

Augusztusban naponta mintegy 80 átkelési kísérletről adtak hírt a hatóságok, ami egyébként tízszer kevesebb, mint amennyit a kerítés felépítése előtt jelentettek.

 

Veszélyt jelent Kalinyingrád is

Célunk, hogy teljes mértékben védelmezzük a kalinyingrádi és a belarusz határt. Belarusz sajnos egyre inkább egy fiktív állam, mely egyre jobban Oroszország részévé válik

– mondta Mariusz Kaminski.

A lengyel belügyminiszter egyúttal ismertette, a belarusz határon korábban felhúzott 186 kilométer hosszú acélkerítés egy részét szögesdróttal erősítették meg, és várhatóan november végére a megfigyelőrendszerek telepítésével is végeznek ezen a szakaszon. Hangsúlyozta, az 5,5 méter magas határfal – amely nemcsak Lengyelországot, hanem az Európai Uniót is védi – tízszeresére csökkentette az átkelési kísérleteket. Varsó a Kalinyingrádi területtel – Oroszország európai exklávéjával – közös 210 kilométer hosszú szárazföldi határán is kerítést épít azzal a céllal, hogy

ez legyen a legerősebben védett határ az Európai Unióban

– közölte Kaminski.

A lengyel vezetés ugyanis azt állítja, bár októberben nem jelentettek illegális határátlépést az exklávéból, vannak arra utaló jelek, hogy Moszkva Kalinyingrádon keresztül akarja országukba juttatni az illegális migránsokat. Például az orosz hatóságok nemrégiben úgy döntöttek, járatokat indítanak a Közel-Keletről és Észak-Afrikából Kalinyingrádba. Ezen a szakaszon 2023 végére épülhet meg a határkerítés.

Támadás megindításával vádolja Minszk Varsót

A lengyel–belarusz viszonyokat egyébként nem csak a migrációs kérdés árnyékolja be: a héten Minszk azzal vádolta meg a lengyeleket a közelmúltbeli katonai beszerzésekre és a NATO-csapatok jelenlétére hivatkozva, hogy háború megindítására készülnek.

A szomszédos országok, elsősorban Lengyelország militarizálása szédítő ütemben halad. Ez egy olyan politikai retorika, amely egyértelműen jelzi, Varsó háborúra készül, de nem a védekezésre rendezkedik be, hanem arra, hogy katonai műveleteket hajtson végre

– jelentette ki Valerij Hnilozubov belarusz vezérőrnagy.

A lengyelek egyébként valóban beszereztek új katonai eszközöket: október végén érkezett az országba a török Bayraktar drónok első szállítmánya, azonban a közel 270 millió dollár értékű, 24 drónról szóló megállapodást még tavaly májusban írták alá a törökök és a lengyelek – erről Andrzej Duda lengyel elnök számolt be. Tervek szerint a drónokat 2024-ig szállítják meg Varsónak.

 

Határkerítések sora épül Európában

A lengyelek mellett a balti országok is sorra erősítik meg szárazföldi határaikat. Lettország 2023. február 10-ig több, a belarusz határ mentén fekvő településen meghosszabbította a szükségállapotot.

A belügyminisztérium ismertette, az illegális migráció kockázata továbbra is fennáll, és miután Lukasenka támogatja Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúját, még szükségesebbnek látták a határ megerősítését.

A lett hatóságok idén több mint háromezer migránst tartóztattak fel, tavaly pedig négyezret. Az állami határőrség vezetője ugyanakkor nyáron arról beszélt, hogy kisebb a mozgás a lett–belarusz határon, a nyomás most elsősorban Lengyelországra és Litvániára nehezedik. Litvánia határa körülbelül kétszer olyan hosszú Belarusszal, mint Lettországnak, ráadásul Kalinyingráddal is határos.

A litván határőrség idén több mint tízezer migránst tartóztatott fel, 2021 augusztusa óta pedig mintegy 18 200 határsértésről számolt be.

A határkerítést építők sorához Finnország is csatlakozni fog: jövőre kezdik meg a szögesdrót kerítés felhúzását egy mintegy 200 kilométer hosszú, Oroszországgal közös határszakaszon. A két ország határa összesen 1340 kilométer hosszú.

Borítókép: Az Európai Unióba igyekvő migránsok a lengyel határnál, a kuznicai átkelőnél, a belarusz Grodno környékén 2021. november 15-én (Fotó: MTI/AP/BelTA/Okszana Mancsuk)