Hogyan lehetséges az, hogy a lengyel légvédelem nem észlelte és nem hatástalanította az Ukrajna felől érkező rakétát? Csődöt mondott a NATO égi pajzsa? – feszegették többen a kérdést a két életet követelő keddi csapást követően. Lengyelország részint még szovjet technikára alapuló légvédelme éppen egy modernizációs program közepén jár, amely csak a következő tíz évben érheti el célkitűzéseit. Az ukrajnai háború kirobbanása óta saját védelmüket NATO-szövetségesek erősítették meg: két amerikai Patriot érkezett Németországból, a britek pedig Sky Sabre rendszert küldtek. A Patriotokról ráadásul tudni lehet, hogy az ukrán határtól nem messze, Rzeszów városánál állomásoznak, de a jelek szerint meg sem kísérelték leszedni a közeledő rakétákat.
A lengyel hadsereg parancsnoksága sietett ezt azzal magyarázni, hogy egyetlen országnak sincs olyan légvédelmi rendszere, amely az ország teljes területét védi.
Egyúttal emlékeztettek rá, hogy ezek a fegyverek elsősorban a kritikus infrastruktúrát óvják.
A légvédelmi rendszereket tehát nem feltétlenül a települések, és főleg nem a határvonal biztosítására használják, hanem kulcsfontosságú létesítményeket, például katonai bázisokat, erőműveket védenek. Márpedig a határ menti gabonamezők vagy akár egy apró falu nem tartozik ebbe a kategóriába.
Ráadásul, mint arra lengyel szakértők is emlékeztettek, nem lehet válogatás nélkül lőni mindenre, ami azonosítás nélkül belép a légtérbe.
Egy ilyen gyakorlat könnyen tragédiákhoz, téves azonosításhoz vezetne, ahogyan az történt például 1988-ban az Iran Air 655-ös utasszállító járatával, melyet az amerikaiak tévedésből leszedtek, vagy a 2020-ban Teherán felett megsemmisített ukrán repülőgéppel. Továbbá más katonai protokoll vonatkozik háborús és békés időkre, márpedig ha a szomszédos helyzet miatt fokozott is a lengyel készültség, ettől még Lengyelország nem áll háborúban senkivel. Ennek fényében tehát nagyon is elképzelhető, hogy egy kívülről érkező repülő vagy rakéta néhány kilométert zavartalanul haladjon az ország légterében.
További kihívást jelent még, hogy a lengyel–ukrán határ meglehetősen hosszú, több mint 500 kilométeres. Ekkora területet teljes egészében nagyon nehéz lefedni.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy ezeknek a légvédelmi rendszereknek az alapvető feladata a rakéták, ballisztikus rakéták, cirkáló rakéták, harci repülőgépek elleni védelem, ezeknek az eszközöknek pedig sajátságos tulajdonságaik vannak. Ezek megfigyelése alapján döntenek arról, hogy éppen támadás közeledik, vagy valami másról lehet szó. A legkorszerűbb eszközök, mint az izraeli Vaskupola, például a röppálya alapján még azt is képes kiszámolni, hogy a lövedék várhatóan hol fog becsapódni, és csak akkor avatkozik be, ha az lakott területeket fenyeget. Jens Stoltenberg arról beszélt, hogy – mivel a vizsgálatok jelen állása szerint egy ukrán légvédelmi rakéta „tévedt el” – a közelgő rakéta nem viselte magán az említett tulajdonságokat, ezért nem tűnt támadásnak. Stoltenberg úgy vélte, hogy a NATO-légvédelem nem hibázott.
Borítókép: Német katona a NATO Patriot rakétavédelmi rendszerének bemutatóján a szlovákiai Szliácson lévő légi támaszponton 2022. május 10-én (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)
Rakétacsapás Lengyelországra
