Együtt védené a G7-csoport az ukrán infrastruktúrát

Leszögezték, rendíthetetlenül kiállnak Ukrajna mellett.

Münster, 2022. november 4. A világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 külügyminiszteri értekezletének résztvevői középről indulva az óramutató járásának megfelelően: Annalena Baerbock német, Shirley Ayorkor Botchwey ghánai, Melanie Joly kanadai, Hajasi Josimasza japán, James Cleverly brit külügyminiszter, Monique Nsanzabaganwa, az Afrikai Unió Bizottságának (AUC) elnökhelyettese, Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Colonna francia, Antony Blinken amerikai és Alfred Mutua kenyai külügyminiszter a németországi Münsterben 2022. november 4-én. MTI/EPA/Getty Images/Pool/Andreas Rentz Fotó: MTI/EPA/Getty Images/Pool/Andreas Rentz

A tanácskozást azért tartották Münsterben, mert az Észak-Rajna–Vesztfália tartománybeli város volt az Európa jelentős részét földig romboló harmincéves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai béke kidolgozásának egyik fő helyszíne. A vesztfáliai békerendszer

a modern nemzetközi jog egyik születésének tekinthető, itt tárgyaltak először egy jelentős békeszerződésben olyan alapvető fogalmakról, mint az államok egyenlősége és szuverenitása

– húzta alá Annalena Baerbock még a tanácskozást megnyitó sajtónyilatkozatában, hozzátéve, hogy meg kell őrizni a vesztfáliai béke örökségét.

A találkozó végére kiderült, hogy a helyszínéül választott városházi nagyteremből – ahol 1648-ban aláírták a békerendszert megalapozó szerződések egyikét – a szervezők egy keresztet áthelyeztek az épület egy másik helyiségbe. Ezzel kapcsolatban Annalena Baerbock tájékoztatóján kérdésre válaszolva aláhúzta, hogy ez a terem konferenciaberendezésével foglalkozó stáb sajnálatos lépése, amely azonban nem tudatos döntés volt, és végképp nem politikai.

A G7 külügyminiszterei az ukrajnai háború mellett egy sor további témát, köztük az iszlám vezetés elleni iráni tiltakozó mozgalom ügyét is felölelő tanácskozásuk eredményeit összefoglaló nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy tántoríthatatlanul kiállnak Ukrajna mellett, és változatlanul megadnak minden lehetséges pénzügyi, humanitárius, védelmi, politikai, technikai és jogi segítséget az orosz támadás ellen védekező országnak.

Azt is kiemelték, hogy elfogadhatatlan Oroszország felelőtlen nukleáris retorikája, és súlyos következményekkel járna, ha Oroszország vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyvereket vetne be.

Ezzel kapcsolatban Annalena Baerbock elmondta: a G7 fontos jelzésnek tartja, hogy Kína is elítéli a fenyegetőzést az atomfegyverek bevetésével.

A G7 csoport informális egyeztető fórumként működik, az Egyesült Államokat, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Nagy-Britanniát, Németországot és Olaszországot, valamint az Európai Uniót mint nemzetek feletti intézményt fogja össze.

A fórum 1975 óta működik, és 1998-ban tagjai közé fogadta Oroszországot, így átalakult G8 csoporttá. Azért működik mégis G7 csoportként, mert Oroszország tagságát 2014-ben a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő bekebelezése miatt felfüggesztették.
 

Borítókép: A világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 külügyminiszteri értekezletének résztvevői középről indulva az óramutató járásának megfelelően: Annalena Baerbock német, Shirley Ayorkor Botchwey ghánai, Melanie Joly kanadai, Hajasi Josimasza japán, James Cleverly brit külügyminiszter, Monique Nsanzabaganwa, az Afrikai Unió Bizottságának (AUC) elnökhelyettese, Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Colonna francia,  Antony Blinken amerikai és Alfred Mutua kenyai külügyminiszter a németországi Münsterben 2022. november 4-én (Fotó: MTI/EPA/Getty Images/Pool/Andreas Rentz)