Orbán Viktor szerint a visegrádi négyeknek továbbra is van jövője

A magyar miniszterelnök a finn és a svéd NATO-csatlakozásról és az uniós forrásokról is beszélt Kassán.

V4-csúcstalálkozó Kassán Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Konkrét és nehéz témák kötik össze a visegrádi országokat, és az ezekben a témákban felmerülő kérdésekre együtt könnyebben adnak választ, mint külön, ezért a visegrádi négyeknek (V4) továbbra is van jövője – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a felvidéki Kassán. Orbán Viktor a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnöki csúcstalálkozóján, a kormányfők közös sajtótájékoztatóján kiemelte:

A közös kihívások az illegális migráció, az energiaválság, a gazdasági recesszió megakadályozása és a külső schengeni határok védelme.

 A kormányfő kifejtette: Magyarország speciális helyzetben van, mert az egyetlen ország Európában, amelynek egyszerre két migránsválsággal kell megküzdenie. – Ebben az évben több mint egymillió ukrán menekült érkezett Magyarországra, és idén több mint 250 ezer illegális határátlépési kísérletet állítottak meg az ország déli határainál – magyarázta.

Közölte: miután Ukrajnában elhúzódó háborúra kell számítani, az onnan érkező migrációs nyomás a következő időszakban nőni fog, és fair igény a V4 részéről, hogy az EU is vállaljon ebből a teherből valamennyit. 

Arra is számítani kell, hogy a déli irányból jövő migrációs nyomás is nőni fog a következő időszakban, ezért tájékoztatta a kollégáit, hogy Szerbiával és Ausztriával létrehoztak egy új formációt, amelynek az a célja, hogy segítsék egymást a határvédelemben – mondta Orbán Viktor.

Arról is beszámolt, hogy megkérte a kollégáit, fontolják meg, hogy hozzá tudnak-e járulni a szerb–osztrák–magyar határvédelmi együttműködéshez. Erre pozitív választ kapott, ezért a következő, Bécsben esedékes hármas találkozón azt javasolja a szerb elnöknek és az osztrák kancellárnak, hogy fogadják el azokat a felajánlásokat, amelyeket Csehország, Szlovákia és Lengyelország tett – mondta.

Finn és svéd NATO-csatlakozás

Kitért rá: Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, és a következő év első ülésén ezt a parlament is napirendre fogja tűzni. 

A svédek és a finnek Magyarország miatt egyetlen percet sem vesztettek el eddig, és nem is fognak, Magyarország biztosan meg fogja adni a csatlakozásukhoz szükséges támogatást 

– fogalmazott.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Kérdésre arról is beszélt, hogy a magyar parlamentnek van egy határozata, amelyben leírta, hogy milyen Európai Uniót szeretnének. – A háború elsöpörte, de volt egy vita Európa jövőjéről, és minden ország elmondta a maga véleményét, így Magyarország is – idézte fel. Közölte: ezt egy parlamenti határozatban rögzítették, és abban az van, hogy mi egy csökkentett hatáskörű, nem közvetlen választású, hanem nemzeti delegációk alapján működő Európai Parlamentet képzelünk el a jövőben. 

Ez egy casus belli az Európai Parlament szemében, ezért arra nem számíthatunk, hogy onnan valaha is akár egyetlen jó szót fogunk kapni, hiszen megkérdőjeleztük az ott ülő képviselők állását

– mutatott rá.

Megegyezés az Európai Bizottsággal

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy minden akadály elhárult az Európai Bizottság és Magyarország között, amely a megállapodást eddig hátráltatta. Kifejtette: 17 pontból álló csomagról egyeztek meg az Európai Bizottsággal, ők megmondták, hogy mit akarnak, aztán „ezeket konkretizáltuk, és ezeket végrehajtottuk”. Közölte: most azt várják, hogy a november 30-án esedékes bizottsági ülésen döntsön a testület.

Mi mindent teljesítettünk, amit vállaltunk és amiben megegyeztünk

– jelentette ki. Megjegyezte: azóta már van tizennyolcadik igény is, de arról is megegyeztek, hogy azt is teljesítik, viszont annak a határideje márciusban lesz.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Támogatás Ukrajnának

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a V4-et négy szuverén állam alkotja, és a katonai segítségnyújtásról mindenki maga dönt, ez szuverén állami hatáskör. Kiemelte: Ukrajna és Oroszország ügyében a stratégiai célokról egyetértés van a V4-ben. 

Magyarország is azt gondolja, hogy Oroszország nem jelenthet fenyegetést Európa biztonságára, és fontos, hogy mindig legyen a NATO-tagállamok és Oroszország között egy szuverén Ukrajna, amely meg tudja őrizni a területi integritását

– magyarázta. Magyarország támogatja Ukrajnát pénzügyileg, erre a pénzt már el is különítette, de azt nem támogatja, hogy az Európai Unió eladósítsa magát – folytatta. Orbán Viktor kiemelte: az ukránok pénzügyi támogatásáról Magyarország időben jelezte az álláspontját az Európai Bizottságnak:  „Előre szóltunk, hogy mi támogatjuk Ukrajna pénzügyi megsegítését, ez helyes és szükséges. Azt is jeleztük, hogy Magyarország az ebből ráeső pénzügyi terhet vállalja.” 

Hangsúlyozta: 18 milliárd euróról van szó, az ebből Magyarországra eső részt a kormány már elkülönítette a költségvetésben, és ezt a pénzt oda fogják adni az ukránoknak. Az erről szóló tárgyalásra pedig már felhatalmazták a külügyminisztert – közölte.

De mi nem fogunk támogatni semmilyen olyan megoldást, amely az Európai Uniót az adósságközösség irányába viszi tovább

– tette hozzá. „Tehát mi vállaljuk a ránk eső terhet, de nem az unión keresztül akarjuk ezt lebonyolítani, mert szerintünk nem jó irány az unió számára, hogyha egyre több ügyben, egyre nagyobb összegekkel adósítja el magát meg a tagállamait a jövő felé” – fogalmazott. Orbán Viktor azt mondta: ez rossz irány, ezt mi sosem fogjuk támogatni, mindegy, hogy Ukrajnáról vagy bármilyen más pénzügyi kérdésről van szó.

Borítókép: V4-es miniszterelnöki sajtótájékoztató Kassán (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)