Soros György 2022. november 1-jén közölt cikket a Financial Times pénzügyi szaklapban. Ebben az írásban ismét az örökjáradék-kötvények ötletét próbálta eladni. Ezúttal az új brit miniszterelnököt, Rishi Sunakot szólította meg a milliárdos spekuláns. Soros szerint a brit kormányfőnek meg kell nyugtatnia a pénzügyi piacokat a Liz Truss és Kwasi Kwarteng által okozott káosz után – írja a Tűzfalcsoport.
Soros György cikkének lényege, hogy az örökjáradék-kötvények kibocsátása szerinte megmutatná, hogy Rishi Sunak komolyan gondolja a dolgot – olvasható az oldalon.
Nem ez az első eset, korábban balról támadta Rishi Sunakot a Soros által támogatott OpenDemocracy.net, a vagyonával támadva a brit kormány első emberét.
Az alábbiakban Soros György cikkének a Tűzfalcsoport általi fordítását közöljük:
„Liz Truss brit miniszterelnök katasztrofális pénzügyi teljesítménye után utódjának, Rishi Sunaknak az az első feladata, hogy megnyugtassa a piacokat arról, hogy ő profi. El kell ismernie a piacnak a hiányos kiadásokkal kapcsolatos aggodalmait, amelyek a korábbi kancellár (az Egyesült Királyságban így hívják a pénzügyminisztert – a szerk.), Kwasi Kwarteng »mini« költségvetését követő zűrzavarban teljes mértékben megmutatkoztak. Sunaknak azonban óvatosnak kell lennie, nehogy túl sok megszorítást vezessen be, ami teljes pénzügyi válságot idézhet elő egy olyan országban, amely számos ellenszéllel néz szembe, többek között a megfizethető lakások hiányával és a fenyegető nyugdíjválsággal. E problémák kezelésére egy hasznos eszköz áll rendelkezésére: az örökjáradék-kötvények kibocsátása. A néha »háborús kötvényeknek« vagy »konzoloknak« nevezett örökjáradék-kötvényeknek hosszú története van az Egyesült Királyságban. Először 1752-ben bocsátották ki őket, és később a napóleoni háborúk során felhalmozott adósság konszolidálására használták (ezért is nevezték őket »konzoloknak«). Ezek a háborúk elhalványulnak a Covid-19 által okozott globális vészhelyzethez képest. A »Covid-konzolok« kibocsátása egy katasztrófa utóhatásainak kezelésére rendkívül ésszerűnek tűnik. Az örökjáradék-kötvények legfőbb előnye, hogy a tőkét soha nem kell visszafizetni; csak a kamatszelvényt kell fizetni, amíg a kötvények forgalomban vannak. A jelenlegi kamatkörnyezet nem tűnik a legjobb időpontnak örökjáradék-kötvények kibocsátására, mivel a kamatszelvény meglehetősen magas lenne. De ez nem számít. A kötvények (egy "nem lehívható" időszak után) visszaválthatók, és egy másik, alacsonyabb kamatszelvénnyel rendelkező örökkötvényre cserélhetők. Az örökjáradék-kötvények ideális eszközt jelentenek egy olyan súlyos pénzügyi válság megoldására, mint a jelenlegi. Az, hogy a tőkét nem kell visszafizetni, olyan óriási előnyt jelent, amely eltörpül a magas kamatszelvény átmeneti költségei mellett. Segíthetne megoldani a lakás- és a nyugdíjválságot is. Az Egyesült Királyság nyugdíjalapjai küzdenek az állampapír-portfóliójuk kezelésével, mivel a kamatlábak emelkednek, és a Bank of England (BoE) leépíti a mennyiségi könnyítés(quantitative easing, QE) során felhalmozott eszközeit. A nyugdíjalapok nem tudják, mire számítsanak a BoE-től. A QE keretében a BoE rövid lejáratú kamatozó készpénzzel vásárolt hosszú lejáratú kötvényeket, ami a bankot szorult helyzetbe hozta. Az infláció elleni küzdelem érdekében végrehajtott kamatemeléssel a BoE egyszerre növeli a finanszírozási költségeit és csökkenti a kötvények árát. Ezek együttesen nagy veszteségeket okoznak a banknak. Ha a BoE védve lenne a politikától, figyelmen kívül hagyhatná ezeket a könyvelési veszteségeket. Ám nehéz időket élünk; a BoE nem hagyhatja figyelmen kívül a politikát a monetáris politika meghatározásakor, ami megnehezíti a nyugdíjalapok számára a portfólióik kezelését. A kincstár enyhíthetné a helyzetet azzal, hogy (csereügylet útján) a BoE hosszú lejáratú kötvényeit rövidebb lejáratú kötvényekkel helyettesítené. (A BoE a maga részéről csökkenthetné a készpénztartalékok után fizetett összeget.) Ez enyhítené a BoE lejárati eltéréseit, csökkentené a veszteségeknek való kitettségét, és enyhítené a politikai korlátokat, amelyek miatt nehéz előre jelezni a központi bank lépéseit. Ez megkönnyebbülést jelentene a nyugdíjalapok számára. Ez azonban a kincstár adósságának futamidejét is lerövidítené. Az államkincstár ezt ellensúlyozhatná örökjáradék-kötvények kibocsátásával, aminek további előnye lenne, hogy egyetlen likvid referenciaértéket hozna létre, amely lehorgonyozná a hosszú lejáratú kötvények piacát. Ez megoldaná a nyugdíjalapok egy másik nehézségét, a QE által létrehozott hosszú lejáratú szavatossági kötvények relatív likviditását. Azzal, hogy a kincstár örökjáradék-kötvényeket bocsátana ki, Sunak megmutatná, hogy komolyan gondolja, és így élvezné a pénzügyi piacok támogatását. Fennáll azonban a valós veszélye annak, hogy a Sunak-kormány konzervatívabb megközelítést alkalmaz. Én 2020 januárjában, amikor a kamatlábak sokkal alacsonyabbak voltak, örökjáradék-kötvényeket javasoltam. Nem érkezett válasz. Aggasztónak tartom Suella Braverman újbóli kinevezését belügyminiszternek. A bevándorlás korlátozása növelni fogja a bérköltségeket és felpörgeti az inflációt. Ha Sunak ezt az utat választja, akkor a pénzügyi piacokon uralkodó optimizmus nem lesz indokolt.” |
Egy biztos: a milliárdos spekuláns akkora üzletet lát az örökjáradék-kötvényekben, hogy egyszerűen nem tud letenni róla, hogy valakit meggyőzzön a bevezetéséről – jegyzi meg a Tűzfalcsoport.
Az eredeti cikk ITT érhető el.
Borítókép: Soros György (Fotó: MTI/EPA/Murizio Gambarini)
