Visszatért „Bibi, Izrael királya”

Magabiztos győzelmet aratott a jobboldal az izraeli választásokon.

2022. 11. 02. 14:03
Benjámin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök integet támogatóinak a parlamenti választások estéjén az ellenzéki Likud párt jeruzsálemi székházában 2022. november 1-jén. Az exit pollok szerint a Benjámin Netanjahu vezette jobboldali-vallásos tömb győzelmével végződött Izraelben a 3,5 éven belül ötödször tartott parlamenti választás. MTI/EPA/Abir Szultan
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Bibi, Izrael királya!” – harsogta már kedd este a tömeg a Likud eredményváróján, mikor meglátták az exit poll (a szavazóhelyiségből kilépők megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatás) adatait az izraeli választásokról. Volt is minek örülniük, hiszen a felmérések alapján a „Bibi” becenevű Benjamin Netanjahu korábbi miniszterelnök és jobboldali blokkja fényes győzelmet aratott.

Habár a végeredményre még várni kell – a katonák, diplomaták és rabok voksait csak később számolják meg – a lényegi kérdések már szerdán eldőltek. 

A három év alatti ötödik izraeli választáson a jobboldali-vallásos pártok nagyjából 65 mandátumot szereztek, így kényelmesen futhatnak neki a kormányalakításnak a 120 fős törvényhozásban (lásd grafikánkat). 

 

A Benjamin Netanjahut rövid időre száműző baloldali, centrista, jobboldali, sőt arab pártot is tömörítő szövetségből úgy tűnik, hogy kiábrándultak a szavazók; messze alulmúlva legutóbbi szereplésüket, mindössze 50 mandátumra futotta tőlük. Az erőviszonyokat még némileg befolyásolhatja, hogy az arab Balaad, illetve a liberális Merec pártok végül megugorják-e a 3,25 százalékos bejutási küszöböt – a jelenlegi adatok szerint egyiküknek sem sikerült –, de a jobboldal többségét ez sem veszélyezteti. 

Előzetesen a választásokat sokan úgy értékelték, mint népszavazást Benjamin Netanjahu személyéről. Az eredmények alapján úgy tűnik, a veterán politikus ismét bizonyította, hogy korai volt még leírni, nincs nélküle izraeli politika, sőt újult erővel tért vissza, hogy tovább javíthassa saját rekordját Izrael leghosszabb ideje szolgáló miniszterelnökeként. Az izraeli sajtó már tegnap azt latolgatta, hogy az alakuló kabinetben vajon hogyan osztják majd le a tárcákat. 

Azért győzelem ide vagy oda, biztosan kemény koalíciós tárgyalásokra lehet majd számítani, ahol mindenki megkéri a támogatása árát. 

Különösen igaz ez a Vallásos Cionisták nevű pártszövetségre, amely a várakozásokat felülmúlva a harmadik legnagyobb erő, és ezzel egyfajta királycsináló lett. A szövetség egyik vezetője, a gyakran arabellenesként és szélsőjobboldaliként jellemzett Itamar Ben-Gvir már be is jelentkezett biztonsági miniszternek, aki a rendőrség munkájáért is felel. Benjamin Netanjahu korábban nem zárta ki, hogy neki adja a tárcát, amit sokan aggódva figyelnek, miután a képviselő néhány hete is azzal került a hírekbe, hogy pisztolyt rántott az ellene tüntető palesztinokra.

– A szélsőjobboldali és vallásos pártok előretörése az izraeli választásokon bizonyítéka a szélsőségesség és rasszizmus térnyerésének az izraeli társadalomban, amitől a népünk évek óta szenved – reagált az eredményere Mohammed Stajjeh, a Palesztin Hatóság miniszterelnöke.

Izraelben azután volt szükség előre hozott választások kiírására, hogy még áprilisban, alig több mint egyévnyi kormányzás után egy jobboldali képviselő kilépett a nyolcpárti „szivárványkoalícióból”, amely így elveszítette többségét. Azóta Jaír Lapid, a Van Jövő centrista párt vezetője ügyvivő miniszterelnökként vezeti az országot.

Biztató fejlemény. – Egy stabil, Benjamin Netanjahu vezette izraeli kormány és az amerikai Republikánus Párt félidős választási győzelme reményteli és biztató fejlemény lenne a közel-keleti béke szempontjából – jelentette ki tegnap Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter az Ammáni Biztonsági Fórumon az izraeli választásra reagálva üdvözölte, hogy valós esély van Netanjahu visszatérésére, ami szavai szerint azért különösen jó hír, mert ő írta alá az Izrael és több arab ország kapcsolatait normalizáló Ábrahám-megállapodásokat. Az MTI tudósítása szerint leszögezte, fontos lenne folytatni a Donald Trump előző amerikai elnök közvetítésével megkezdett közel-keleti békefolyamatot, hazánkra nézve már pusztán azért is, mert a térség biztonsági helyzete közvetlen kihatással van Európa biztonsági helyzetére. – Ha lehetséges volt Trump elnök számára, hogy újraindítsa a párbeszédet és közelebb hozza a békét Izrael és több arab ország között, akkor Ukrajnában is lehetségesnek kell lennie a béketeremtésnek – tért ki ennek kapcsán az ukrajnai helyzetre is. (MTI)

 

Borítókép: Benjámin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök integet támogatóinak a parlamenti választások estéjén az ellenzéki Likud párt jeruzsálemi székházában 2022. november 1-jén. (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.