A Pentagon átnevezési hulláma alól csak a múzeumok és a sírok kivételek
Az Egyesült Államok kongresszusa által kapott mandátum alapján 2021-től zajló névváltási procedúra ezzel célegyenesbe ért. A névadó bizottság 2022-ben publikálta harmadik és végső jelentését, melyben arra is kitérnek, hogy egy weboldalon keresztül a választópolgároktól is várták a javaslatokat. Ennek óriási sikere volt: több mint 34 ezer javaslat érkezett. Végül 2380 személynevet fognak lecserélni, illetve ennél is több heraldikai elemet: zászlókat, jelmondatokat, címereket, egyenruhák részleteit. A West Point katonai akadémia már decemberben megkezdte különböző plakettek és festmények átszállítását.
A jelentés külön kiköti, hogy egyedül a sírfeliratok, illetve a múzeumokban kiállított tárgyak képeznek kivételt. Az emlékművek sem maradnak érintetlenek: lebonthatják a konföderációért életüket adott katonáknak emelt emlékművet az arlingtoni katonai temetőben.
A parancs alapján a legtöbb változtatást a szárazföldi hadseregnek kell eszközölnie épületein, felszerelésén és jelképein. Ezek között szerepelnek például az irányítása alá tartozó, megyei szinten működő – tipikusan természeti katasztrófák elhárítására vagy városi rendészeti feladatokra, például tömegoszlatásra bevetett – Nemzeti Gárda ötvenkét egységének zászlaján szereplő díszszalagok, amelyek az 1861–1865-ben zajlott polgárháború során az unionista („északi”) erők ellen harcoló konföderációs („déli”) erők csapatzászlóin is szerepeltek.
A túlzott önkritika kis híján törölte az egység üzenetét
A lendületes kezdet ellenére vannak elemek, amelyek megütközést váltottak ki, és azt sejtetik, hogy nem maradt túlkapások nélkül a kezdeményezés: a Daily Caller amerikai hírportál felidézi, hogy a 29. Gyalogsági Hadosztály felvarrója körül botrány kerekedett. A hadosztályt – melynek szimbólumával a névadó bizottság egy teljes oldalon foglalkozik a hatvanoldalas jelentésben – 1917-ben hozták létre az első világháborúhoz kapcsolódó toborzások keretében. Mivel a toborzások teljesen nyíltan és véletlenszerűen zajlottak, sok olyan katona jelentkezett, aki még harcolt a polgárháborúban.
Így a 29. Gyalogsági Hadosztály lett az első alakulat, melyben mind az északi, mind a déli erőkben szolgálatot teljesített katonák együtt harcoltak.
Az egységről szóló történelmi tényszerűségek ellenére a névadó bizottság a kutatásai során végzett interjúk és írásos anyagok tanulmányozásakor arra jutott, hogy a hadosztály korai évtizedeiben többen beszéltek arról, hogy a felvarró a konföderáció iránt érzett nosztalgiát sugároz. Emiatt a bizottság javasolta a megváltoztatást, de az egység ellenkezését követően csak azt az utasítást adták ki, hogy az alakulat hivatalos leírásából ki kell venni a konföderációra utaló mondatrészeket, de még azokat is, melyek Észak és Dél megbékélését említik. Az érintett felvarró egyébként egy kék-szürke színállású theguk, a kínai jinjanghoz hasonló, az életet jelképező szimbólum.
A politika részéről ezzel együtt támogatás, a hadsereg részéről elszántság tükröződik az ügyben tett megszólalásokból. Lloyd Austin védelmi miniszter már nem sokkal a névadó bizottság zárójelentését követően jóváhagyta a kezdeményezést, amelynek megvalósítását most kezdheti meg a Pentagon. A védelmi minisztérium szóvivője, Pat Ryder dandártábornok egy sajtótájékoztatón leszögezte, hogy az amerikai haderő szervezetei „eddig és ezután is komolyan veszik a kérdést”, és hozzátette, biztos benne, hogy a 2024. január 1-jei határidőre elkészülnek az átalakítások, melyek 62 millió dollárba kerülnek majd az amerikai adófizetőknek.
Borítókép: Amerikai katonák sorakoznak az MH 5. Bocskai István Lövészdandár Vay Ádám Kiképző Bázisán Hajdúhadház közelében 2022. június 15-én. Közös járőrözést hajtanak végre amerikai és magyar katonák Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
