A taposóaknák a háborút követően sokáig veszélyt fognak jelenteni Ukrajnában

Elsősorban az óvatlan civilek élete foroghat kockán, akik bármikor aknára léphetnek, emellett az újjáépítést is hátráltatják.

Irpiny, 2022. április 12. Megsemmisült ukrán harcjármû roncsát vizsgálják ukrán férfiak a Kijevbe vezetõ autóúton 2022. április 11-én. MTI/AP/Efrem Lukackij Fotó: Efrem Lukackij

Cowan szerint olyan robotokra lenne szükségük, amelyek bizonyos távolságból be tudják azonosítani a taposóaknák pontos elhelyezkedését. A HALO Trust egyébként 2016 óta a kelet-ukrajnai Donyec-medencében is tevékenykedett 430 ukrán állampolgárból álló személyzetével, azonban a háború kitörése óta felfüggesztette a munkát. Cowan úgy becsüli, ha véget érnek a harcok, legalább 2500 személyre lesz szükség a taposóaknák hatástalanításához, ugyanis nemcsak az ország keleti felében, hanem a nyugati területeken is számos helyen helyeztek el aknákat. A szervezet Afganisztánban is jelen van, ahol körülbelül 2500 tagjuk végzi ezeket a feladatokat.

Az, hogy a taposóaknák mennyire komoly problémát jelentenek a háború utáni újjáépítésben, jól látszik például Hegyi-Karabah vagy Bosznia esetében is. A kilencvenes években háború sújtotta balkáni állam területének közel két százalékát a mai napig aknák borítják, Azerbajdzsán és Örményország között pedig a 2020 novemberében kötött fegyverszüneti megállapodás óta zajlanak az egyeztetések a különböző, aknákat jelölő térképek átadásáról. A Baku által visszanyert területek újjáépítése is többek között emiatt nehézkes.

Az ilyen típusú fegyverek bevetése pedig egy másik problémát is felvet: az elmúlt évtizedekben a nemzetközi közösség számos lépést tett annak érdekében, hogy a fegyveres konfliktusokban alkalmazott eszközök típusait szabályozzák, beleértve a taposóaknákat is. Az 1997-es Ottawában megkötött egyezmény a gyalogsági aknák tilalmát szorgalmazza. A dokumentumot eddig 164 ország írta alá, noha nem mindegyikük ratifikálta. Ukrajna 1999-ben írta alá az egyezményt, majd 2005-ben léptette életbe. Az olyan nagyhatalmak viszont, mint az Egyesült Államok, Oroszország és Kína, nincsenek az aláírók listáján. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, az ukrajnai háború precedenst teremthet a taposóaknák bevetésére.

– Ha más hadseregek is látják, hogy a taposóaknák hatékonyak, akkor a háború legitimálni fogja ezen fegyverek bevetését

– vélekedett Ken Rutherford, az amerikai James Madison Egyetem professzora, aki 1993-ban Szomáliában túlélt egy aknarobbanást.

A szakértő hangsúlyozta, ez azért komoly morális probléma, mert az aknákat nem az olyan terrorszervezetek használják, mint például az Iszlám Állam, hanem nemzeti hadseregek.

Borítókép: Megsemmisült ukrán harcjármű roncsát vizsgálják ukrán férfiak a Kijevbe vezető autóúton 2022. április 11-én. (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)