Az ukrajnai háború vége után is nagy veszélyt fognak jelenteni a harcok során bevetett, fel nem robbant taposóaknák. Ezeket a katonák a talajban rejtik el, és csupán akkor lépnek életbe, ha nagy súlyt érzékelnek magukon. A legnagyobb veszélyt ezért a civilekre jelentik, akik bármelyik óvatlan pillanatban ráléphetnek egy taposóaknára, amely azonnal működésbe lép. „A célpontok mindig civilek, és olyan helyeken vannak az aknák, ahol csupán korlátozott a lehetőség az életmentő orvosi beavatkozásokra” – magyarázta Patrick Leahy demokrata párti amerikai szenátor. Hozzátette: Oroszország a terror fegyvereként használja a taposóaknákat, amelyeket az emberek otthona környékén és játszótereken is elhelyeznek.
Az orosz csapatok úgy szórták szét a taposóaknákat Észak-Ukrajnából való visszavonulásuk során, mint a zsemlemorzsát
– írta cikkében a The Washington Post amerikai napilap szerzője.
Ukrán szakértők arról számoltak be, hogy a kelet-ukrajnai Harkiv város környékén POM–3 típusú aknákat találtak, amelyek már a közeledő lépéseket is érzékelik, valamint különbséget tudnak tenni ember és állat között. Ezek a fejlettebb eszközök még nagyobb veszélyt jelentenek a civilekre, mint hagyományos társaik. Aknamentesítők szerint a POM–3 típusú eszközt felkutatni és megsemmisíteni is nehezebb. Ukrán katonai elemzők arról is beszámoltak, hogy lakóházak közelében és mezőgazdasági területeken is találtak aknákat. Nem sokkal a háború kitörése után több hírportál számolt be arról is, hogy a pillangóra hasonlító PFM–1 típusú aknákat is bevetik, elsősorban az orosz katonák. A fegyver alakzata miatt különösen veszélyes a gyermekekre, akik játéknak hihetik. A PFM–1-et Afganisztánban is alkalmazták: több gyermek nem élte túl a robbanásokat.
A taposóaknák olyan fenyegetést jelentenek, amelyre nem találtunk megoldást
– mondta a The New York Times amerikai napilapnak James Cowan, a brit hadsereg egykori tisztje, a HALO Trust amerikai–brit, taposóaknák hatástalanítására szakosodott nonprofit szervezet vezérigazgatója.
Orosz–ukrán háború 
