Az ukrajnai háború következtében Irán is nehéz helyzetbe került

Az elmúlt egy évben az Iráni Iszlám Köztársaság újra és újra a figyelem középpontjába került: a Mahsza Amini fiatal kurd nő halála miatt kitört tüntetések már több mint öt hónapja tartanak, és az is nagy port kavart, hogy kiderült, Teherántól vásárolt kamikaze drónokat vetnek be az orosz erők az ukrajnai háborúban. Mindezek mellett Iránnal kapcsolatban van még egy elvarratlan szál is, a nukleáris megállapodás ügye, mely egyre inkább lekerül a nemzetközi politika napirendjéről. A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kedden megrendezett „Merre tart Irán 2023-ban?” című kerekasztal-beszélgetésén vettünk részt.

Demonstration in Tehran Fotó: STRINGER

Hatalmas biznisz a dróneladás

Az ukrajnai háború az egész világra hatással volt, ez alól Irán sem volt kivétel, mely az elmúlt egy évben még inkább elmélyítette kapcsolatait a Nyugattól gyakorlatilag elszigeteltté vált Oroszországgal. Miután úgy alakult, hogy Irán kevésbé szankcionált most, mint Oroszország, Teherán nagy segítséget tud nyújtani Moszkvának, például a mezőgazdasághoz szükséges, importtermékek terén.

De a hadiiparban is egyre erősebbek a két ország kapcsolatai: tavaly nyáron nagy port kavart, hogy az oroszok iráni kamikaze drónokkal támadták az ukrán infrastruktúrát, noha Teherán döntése korántsem arról szólt, hogy beszálljon a háborúba Moszkva oldalán.

Szalai Máté rámutatott, a dróneladás mögött gazdasági okok húzódnak, aminek hatalmas politikai ára volt, melyet a perzsa ország bevállalt. Cserébe viszont nem kevés fizetséget kapott: augusztus 20-án hajnalban ugyanis 140 millió eurónyi készpénzzel és nyugati fegyverekkel a fedélzetén – többek közt amerikai Javelin páncéltörő rakétákkal – landolt két orosz repülőgép a teheráni repülőtéren. Ezenkívül még egy 200 millió eurós drónbizniszben is megállapodtak a felek.

Noha az ukránok nem örülnek a dróneladásoknak, Sárközy Miklós elmondta,

Teherán és Kijev között már 2020 januárja óta feszült a viszony, miután a teheráni repülőteret elhagyó ukrán utasszállítót felszállás után nem sokkal az iráni légvédelem lelőtte.

Kutatócsapat dolgozik a Teherán közelében lelőtt ukrán utasszállító roncsainál 2020. január 8-án. Fotó: Fatemeh Bahrami/AFP/Anadolu Agency

Lekerült a napirendről a nukleáris megállapodás

Az iráni atomalku kedvező feltételekkel indult még 2015-ben, amikor Teherán és a nyugati nagyhatalmak aláírták a közös átfogó akciótervet (JCPOA), melynek értelmében Irán korlátozza atomprogramját, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta a Teherán ellen korábban bevezetett szankciók többségét. 2018-ban azonban az akkori amerikai elnök, Donald Trump kiléptette országát az egyezményből és a büntetőintézkedéseket is visszaállította. Noha 2021-ben, Joe Biden elnöksége alatt újraindultak a tárgyalások – iráni szakértők már átalakított megállapodásról is beszéltek –, a közel egy évvel ezelőtt kirobbant ukrajnai háborút megsínylette az atomalku is.

Szalai Máté ugyanis úgy látja, hogy az orosz–iráni együttműködés miatt Washington nem fog megállapodni a perzsa országgal, ráadásul már a JCPOA is hamarosan aktualitását veszti, miután több pontja is lejár a következő években.

Borítókép: Mahsza Amini halála után tüntetnek az iráni főváros, Teherán utcáin 2022. szeptember 19-én (Fotó: AFP/Anadolu Agency/Stringer)