Napokon belül újabb súlyos szankciókat vethet ki az Európai Unió iráni magánszemélyekre és szervezetekre, válaszul arra, hogy a perzsa köztársaság fegyvereket adott el Oroszországnak – írta meg a brüsszeli Politico. A portálnak nyilatkozó uniós diplomaták beszámolója szerint
Brüsszel már el is készítette a Teherán elleni szankciók új listáját, amelyről várhatóan sikerül megállapodni az uniós állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő kétnapos csúcstalálkozójáig.
A döntés előzménye, hogy a hírek szerint Oroszország iráni drónokat vetett be polgári célpontok elleni támadásokhoz Ukrajnában, és Moszkva hamarosan precíziós irányítású rakétákat kaphat Teherántól. A The Washington Post amerikai napilap a napokban egyébként arról írt, hogy Teherán a drónok mellett hamarosan rakétarendszereket is küldhet Moszkvának. Moszkva eddig Sahed–136-os kamikaze drónokat és Mohadzser–6-os felderítő- és csapásmérő drónokat vásárolt Teherántól.
Egy, a Politicónak nyilatkozó magas rangú tisztviselő szerint mindenesetre az új szankciós csomagot Brüsszel „erős jelzésnek” szánja Teherán felé, míg egy másik magas rangú tisztviselő arról beszélt: az effajta, magánszemélyek elleni szankciókat gyorsabb végrehajtani, mint a gazdasági szankciókat, amelyek új jogi keretet igényelnének, és talán utóbbiak hatása gyengébb is lenne, tekintve, hogy Irán már így is súlyos másodlagos gazdasági szankciók alatt áll az Egyesült Államok részéről. Az Európai Unió külügyi tanácsa hétfőn Luxembourgban egyébként már egy tucat büntetőintézkedést vezetett be Teheránnal szemben, ezeknek azonban nem az Oroszországnak történő fegyvereladásokhoz van köze, hanem Mahsza Amini iráni kurd nő letartóztatása utáni halálához, illetve az annak nyomán kezdődött megmozdulások résztvevőivel szembeni erőszakos fellépésekhez.
A tisztviselők és diplomaták azt ugyan elismerték, hogy az ilyen egyedi listák önmagukban nem fogják megakadályozni Teheránt abban, hogy fegyvereket küldjön Moszkvának, érvelésük szerint azonban az új csomag része egy olyan szélesebb körű erőfeszítésnek, amely az EU Iránnal szembeni keményebb megközelítését célozza. A tisztviselők továbbá arról is beszéltek a Politicónak, hogy
ebben a kontextusban az Iránnal 2015-ben kötött nukleáris megállapodás megbukott, mivel teherán nem hajlandó kompromisszumot kötni az atomprogramjának ellenőrzésével kapcsolatban – az atomalku újraélesztéséről szóló tárgyalásoknak tehát a jelen körülmények között nem sok értelme van.
Nemcsak az Európai Unió, de Washington is aggodalommal figyeli a fegyvereladásokat Teherán és Moszkva között: Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője kedden például arról beszélt, hogy az Egyesült Államok „agresszív, gyakorlati” lépésekkel fogja megnehezíteni az iráni drónok és rakéták eladását Oroszországnak. Patel szerint Washingtonnak több eszköze is van arra, hogy elszámoltassa Moszkvát és Teheránt. Sajtótájékoztatóján ugyan nem említett részleteket, de felidézte, hogy Washington már bevezetett szankciókat és exportkorlátozásokat.
A Reuters hírügynökség közben arról írt, hogy a NATO a következő napokban drónellenes légvédelmi rendszereket tervez szállítani Ukrajnának, hogy képes legyen megvédeni magát az Iránból származó kamikaze drónokkal szemben. Az elmúlt hetekben Oroszország a kritikus infrastruktúra bombázására használta a Teherántól vásárolt drónokat. Kijev kedden arról tájékoztatott, hogy a Sahed–136-os drónok támadásai a hét folyamán erőműveinek csaknem egyharmadát megsemmisítették. Ugyanakkor Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője azt állította, az ukrán légtérbe berepülő iráni drónok csaknem hetven százalékát képesek megsemmisíteni.
Borítókép: Képünk illusztráció (Forrás: AFP/ Iráni Hadsereg)
