Szakértő: Fontos szerepe van Novák Katalinnak a magyar álláspont hiteles megismertetésében

– Novák Katalin államfő varsói látogatásai segíthetnek a legfelsőbb szinteken megértetni a magyar álláspontot, és közelebb hozhatják a két országot az őszinte párbeszéd megerősítésére – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Rosonczy-Kovács Mihály Lengyelország- és Olaszország-szakértő. A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója kitért arra is: a lengyelek keveset vagy semmint nem hallanak az Ukrajnának nyújtott hatalmas magyar humanitárius segélyről, vagy arról, Magyarország mennyire elkötelezett tagja a NATO-nak. Ez a dezinformáció hatással van a politikai elit viselkedésére is, különösen az őszi lengyelországi parlamenti választások közeledte miatt.

Novák Katalin Varsóban Fotó: Bruzák Noémi

– Lengyelország a nyugati szövetségesek azon csoportjába tartozik, sőt, vezeti azt a csoportot, amelyik szinte feltétel nélkül támogatja Ukrajnát. Emellett a NATO keleti szárnyának legfontosabb katonai erejét bírja. Ilyenformán az Egyesült Államoknak pillanatnyilag Lengyelország a legfontosabb taktikai szövetséges az orosz–ukrán háború tekintetében – magyarázta lapunk megkeresésére Rosonczy-Kovács Mihály, Lengyelország- és Olaszország-szakértő arra a kérdésre, hogy miért épp Varsóban tölti az ukrajnai háború kitörésének évfordulóját az amerikai elnök.

Biden számít jövőre a lengyel voksokra

A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója szerint ugyanakkor Joe Biden látogatásának legalább ilyen fontos belpolitikai vetülete is volt. – Jövőre ugyanis választások lesznek az Egyesült Államokban, ahol az egyik legnagyobb, az identitását máig tartó etnikai-kulturális közösség a lengyeleké. A lengyel hátterű szavazók pedig jellemzően olyan billegő államokban élnek nagyobb arányban – ilyen például Michigan, Pennsylvania – amelyek kulcsfontosságúak az eredmény szempontjából.

Amikor a lengyel népet dicsérte, Biden ezekhez az amerikai választókhoz is beszélt

– mutatott rá Rosonczy-Kovács Mihály.

Novák Katalin köztársasági elnök és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kezet fog a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő, Bukaresti Kilencek csoport (B9) csúcstalálkozója előtt Varsóban 2023. február 22-én. Fotó: Sándor-palota/KPRM

Varsó állhat egy közép-európai szövetség élére

A kutató kitért arra is: Lengyelország a szemünk előtt emelkedhet a középhatalmak sorába a következő években, évtizedekben. – Ennek a folyamatnak csak egyik része az e státushoz elengedhetetlen komoly hadseregmodernizáció, amelyet felgyorsít a mostani háború – mondta el Rosonczy-Kovács, majd úgy folytatta: másrészt a lengyel tőke is keresi azokat a területeket, amelyekre kiáramolhat.

Rosonczy-Kovács Mihály szerint magyar szempontból kulcskérdés, hogy elhiszi-e magáról Lengyelország, hogy képes lehet arra a történelmi feladatra, hogy egy erős közép-európai szövetség élére álljon, és ezzel megpróbálja elejét venni annak a globális nagyhatalmi hagyománynak, amely szerint a térséget egymás erejének, elkötelezettségének a felmérésére használják. A külügyi igazgató hozzátette: hogy mennyire hatékony egy ilyen közép-európai együttműködés, azt többször láttuk, például amikor a V4-ek fontos politikai kérdésekben tudtak komoly eredményeket felmutatni. A közép-európai szövetség ugyanis nemcsak taktikai, hanem a sok közös érdek miatt stratégiai jellegű is lehet.

Az utóbbi időben ez a fajta közép-európai politizálás mintha időlegesen háttérbe szorult volna a lengyeleknél, ami az ő nézőpontjukból, az oroszokkal kapcsolatos történelmi tapasztalatokat figyelembe véve megérthető. Ezzel együtt a Három tenger kezdeményezés továbbra is prioritása a lengyel külpolitikának, amely akár alakulhat úgyis, hogy egy ilyen, erős közép-európai szövetségnek adjon keretet

– magyarázta  a kutató.

Ugyanaz a magyar és a lengyel érdek

A magyar–lengyel kapcsolatokról szólva Rosonczy-Kovács Mihály elmondta: a két ország közötti viszony az orosz támadás kezdete óta az utóbbi évtizedek legkomolyabb kihívását éli át. – Annak a lengyel konzervatív politikai közösségnek egy része is kritikusan ítéli meg a magyar békepárti álláspontot, amelyik más, például szuverenitás-védelmi európai ügyekben szövetségese a magyaroknak – magyarázta a külügyi igazgató. A Lengyelország-szakértő kitért arra is: fontos látni, hogy a magyar és a lengyel álláspont is következes, megalapozott, és a saját nézőpontból érthető, az elérendő cél tekintetében pedig ugyanaz: az orosz fenyegetettséget távol tartani országainktól, amihez pedig Ukrajna szuverenitása alapvető fontosságú.

Az egész NATO érdeke lenne, hogy ezt a két, a béke elérésére vonatkozóan különböző előfeltételezésekből kiinduló, a helyzetet más geopolitikai adottságok szerint megítélő nézőpontot érdemi viták keretében lehessen ütköztetni. Ami megnehezíti ezeket az érdemi párbeszédeket, az az a dezinformációs kommunikációs nyomás, amelyet a globalista médiumok kifejtenek a közép-európai együttműködésre, illetve az európai szuverenista szövetségre

– húzta alá Rosonczy-Kovács Mihály.

Hozzátette: a magyar álláspontot például nem ismerik jól a lengyelek, sokszor egészen abszurd és hazug módon bemutatva jelenik meg. – A lengyelek keveset vagy semmint nem hallanak az Ukrajnának nyújtott hatalmas magyar humanitárius segélyről, vagy arról, Magyarország mennyire elkötelezett tagja a NATO-nak. Ez a dezinformáció hatással van a politikai elit viselkedésére is, különösen az őszi választások közeledte miatt – mutatott rá a szakértő.

Novák Katalin fontos diplomáciai szerepet tölt be

Kitért arra is: Novák Katalin államfő látogatásai segíthetnek a legfelsőbb szinteken megértetni a magyar álláspontot, és közelebb hozhatják a két országot az őszinte párbeszéd megerősítésére. Rosonczy-Kovács emlékeztetett: e tekintetben az első áttörést a köztársasági elnök tavaly májusi látogatása hozta el Andrzej Duda lengyel államfőnél, majd ősszel is a köztársasági elnökök V4-es találkozója előzte meg például a kormányfők találkozóját.

Láttuk, hogy a másik szuverenista szövetséges, a háborúval kapcsolatban a lengyelekhez hasonlóan kommunikáló Giorgia Melonival is az elnök asszony találkozott. Bár a magyar köztársasági elnök jogkörei külpolitika tekintetében korlátozottak, nemcsak szimbolikus értelemben van fontos jelentősége az ilyen találkozóknak, hiszen Novák Katalin személyében egy tapasztalt diplomata Magyarország államfője

– húzta alá a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója. Rosonczy-Kovács Mihály hozzátette: a magyar államfő lengyel kollégája ráadásul megosztva gyakorolja a külpolitika irányítását a varsói kormánnyal, így a Novák–Duda találkozók még jobban felértékelődnek.

Borítókép: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök katonai tiszteletadással fogadja Novák Katalin köztársasági elnököt a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő, Bukaresti Kilencek csoport (B9) csúcstalálkozója előtt a varsói Lazienki Palota előtt 2023. február 22-én. Az eseményen Joe Biden amerikai elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is részt vesz (Forrás: MTI/Bruzák Noémi)