Szijjártó: Brüsszelből, Washingtonból kiabálni Moszkvára nem igényel nagy bátorságot

Az elmúlt egy évben világszerte békét sürgettek a vezető politikusok az ukrajnai háborúban, ez alól hazánk sem volt kivétel. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában és Minszkben is azt hangoztatta, hogy a harcok befejezésére van szükség. A tárcavezető a Mandiner hetilapnak adott interjújában arról beszélt, nyugati „barátai” részéről kapott bírálatokat, de Brüsszelből, Washingtonból innen-onnan kiabálni Moszkvára igazán nagy bátorságot nem igényel.

Budapest, 2023. január 31. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. január 31-én. MTI/Illyés Tibor Fotó: Illyés Tibor Forrás: MTI

A tárcavezető rámutatott: ha nyugati „barátai” arról beszélnek, hogy Magyarország csak a Nyugatot szólítja fel a béke szorgalmazására a fegyverszállítások és a szankciók helyett, akkor arra szokta felhívni figyelmüket:

Brüsszelből, Washingtonból, innen-onnan kiabálni Moszkvának igazán nagy bátorságot nem igényel. De odamenni és megmondani nekik az álláspontunkat egy fokkal vagányabb.

A beszélgetés során szóba került az is, milyen a munkakapcsolat a lengyel, az ukrán és a német külügyminiszter kollégákkal. Szijjártó Péter elmondta, a Külügyek Tanácsában egymás mellett ültek lengyel kollégájával, tehát bőven van lehetőség arra, hogy megvitassák az ügyeket. Hozzátette: berlini nagykövetünk tartja a kapcsolatot a német külügy-, valamint gazdasági minisztériummal és a kancellári hivatallal is.

Ukrajna ügyében: 2014 óta vezetem a tárcát, azóta három ukrán külügyminiszterrel dolgoztam együtt. Mindenkivel folyamatos volt a munkakapcsolatom, számtalan találkozót, telefonhívást bonyolítottunk le. A háború kitörése óta az ukrán kolléga nem keresett, ha keres, akkor természetesen állok rendelkezésére

– fogalmazott a tárcavezető.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a minisztérium kapcsolatban áll Kárpátalja kormányzójával, ahogy a kijevi magyar nagykövet is az ukrán minisztériumokkal. „A kommunikációs csatornák tehát minden irányban működnek” – szögezte le.

Szijjártó Péter nemrégiben a belarusz fővárosban, Minszkben tett látogatást, ennek kapcsán elmondta: „Mindenki látja az orosz–ukrán konfliktus borzalmait, hogy mennyi ember hal meg, hány család szakad szét; látjuk a brutális sorozásokat, a megalázó emberi helyzeteket. Ezért az az ország, amelyik nincsen háborúban, nem is akar háborúba kerülni – ezt tapasztaltam Minszkben is.” Hozzátette: Belarusz szerepe azonban fontos lehet, hiszen eddig két országban voltak béketárgyalások, ezek egyike a kelet-európai állam.

Őszintén reméljük, hogy hamarosan újra lesznek egyeztetések a békéről, bár a körülmények most sajnos nem ebbe az irányba mutatnak

– tette hozzá.

Az ukrajnai háború mellett David Pressman amerikai nagykövetről is szó esett, akivel január végén találkozott a tárcavezető. Szijjártó Péter elmondta: „A nagyköveten keresztül megbecsülésünket fejezzük ki az adott ország irányába. Fontos azonban, hogy úgy is kinyilvánítjuk a tiszteletünket, hogy nem beszélünk bele más országok belpolitikai ügyeibe, nem nyilvánítunk véleményt, és nem próbálunk befolyásolási akciókat végrehajtani.”

Valamennyi nagykövetünknek megtiltottam, hogy az állomáshelyén bármilyen politikai akcióban vagy felvonuláson részt vegyen, illetve bármilyen módon véleményt nyilvánítson az adott ország belpolitikai folyamatairól, ugyanis nem ez a dolga

– tette hozzá.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Illyés Tibor)