Szijjártó: Célunk, hogy a kárpátaljai magyarok visszakapják a jogaikat

Az egyéves évfordulójához közeledő ukrajnai háború amellett, hogy világszinten hatalmas átalakulásokat okozott, Kelet-Közép-Európában is számos változáshoz vezetett. Ukrajna támogatása kapcsán ugyanis a Kárpátalján élő magyarok kisebbségi jogai is előtérbe kerültek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Index hírportálnak adott interjújában rámutatott, a magyar kormány célja, hogy a kárpátaljai magyarok a 2014-ben még érvényes jogaikat visszakapják.

2022.01.21 Budapest Szijjártó Péter külügyminiszter Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– Mi egyszerűen meg tudjuk mondani, hogy mit szeretnénk ebben az ügyben. Azt szeretnénk, ha a magyarok visszakapnák azokat a jogokat, amelyekkel 2014-ben még rendelkeztek Ukrajnában. Tehát lehessen magyarul tanulni egészen az egyetemig, lehessen anyanyelven érettségizni, ne kelljen kárpátaljai művelődési házakban magyar előadásokat ukrán szinkrontolmácsolással elrontani. A probléma most azért igazán égető, mert idén szeptembertől gyakorlatilag megszűnnek a kisebbségi iskolák. Csak állami iskolák lesznek kisebbségi nyelvoktatással – ismertette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Index hírportálnak adott interjújában, milyen kisebbségi szabályozással lenne elégedett a magyar kormány Ukrajnában.

Az elmúlt napokban hazánk Romániával is egyeztetett az ukrajnai nemzetiségi iskolák ügyében.

A magyar–román tárgyalások kapcsán Szijjártó Péter elmondta, bár sokan úgy látják, a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok hűvösek, igenis vannak olyan területek, ahol eddig is és ezután is együttműködik Magyarország és Románia, még ha nem is látványosan. „Ukrajnában 2014–2015 óta tart az a folyamat, amelynek során elkezdték törvényhozási eszközökkel kurtítani a nemzetiségek jogait. Ez nemcsak a magyar kisebbségekre, hanem valamennyi, Ukrajnában élő kisebbségre, így a románokra is igaz” – hangsúlyozta válaszában a tárcavezető a két ország közötti együttműködés fontosságát.

Az elmúlt időszakban egyre aggasztóbb kérdéssé vált a kárpátaljai magyar közösség létszáma is, amely a háború alatt jelentős csökkenésnek indult. Szijjártó Péter szerint azonban csupán becslések lehetségesek arra vonatkozóan, a háború lezárultával hány fős magyar közösség marad a régióban.

A beszélgetés során szóba kerültek a Kijevnek történő fegyverszállítások is, amelynek kapcsán a tárcavezető leszögezte, „mi azért nem szállítunk fegyvereket, mert azt gondoljuk, hogy az egyértelműen csak a háború elhúzódásához és eszkalációjához vezet”. Hozzátette: ha az ukránok visszaállítanák a magyar kisebbségek eredeti jogait, akkor mi nem blokkolnánk, hanem hozzájárulnánk az ukrán–NATO miniszteri szintű bizottság összehívásához. Szijjártó Péter moszkvai és minszki látogatásai kapcsán egyúttal arra is rámutatott,

nyitva kell hagyni a kommunikációs csatornákat ahhoz, hogy az egymással szemben állók valamikor és érdemben tárgyalni tudjanak.

Hozzátette: ha kapna meghívást és előzetesen meg tudnak állapodni a látogatás érdemi témáiról, valamint időpontjáról, Kijevbe is elutazna, ám eddig ilyen meghívás nem érkezett. Szijjártó Péter egyúttal hangsúlyozta, „a háború lezárása kizárólag egy dolgon múlik, méghozzá azon, mikor szánják el magukat az oroszok és az amerikaiak, hogy leüljenek tárgyalni”.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: Kurucz Árpád)