– A kínaiak sok mindent elviselnek, egy dolgot viszont bizonyosan nem: mégpedig azt, hogy arcvesztést szenvedjenek el az amerikaiakkal szemben – értékelte lapunk megkeresésére Salát Gergely Kína-kutató azt, hogy Nancy Pelosi demokrata házelnök kedden Peking heves tiltakozása ellenére is Tajvanra látogatott. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója arra a kérdésre, hogy mivel provokálhatta ki a kínai vezetés azt, hogy az Egyesült Államok harmadik legmagasabb közjogi méltósága fontosnak tartotta, hogy huszonöt év óta az első amerikai házelnökként éppen most Tajpejbe utazzon, úgy felelt: semmi olyasmi nem történt az elmúlt hónapokban vagy akár években, ami arra sarkallhatná Washingtont, hogy közbelépjenek, vagy hogy még szorosabbra fűzzék kapcsolatukat a de facto önálló államként működő szigetországgal.
Tajvan hovatartozása évtizedek óta érzékeny kérdés Kína számára, Peking álláspontja pedig mindvégig kristálytiszta volt: Tajvan az „egy Kína” elvnek megfelelően a Kínai Népköztársaság része, és bár van saját kormányzata, ennek nemzetközi legitimitása nem nagyon van, hiszen a Vatikánnal együtt mindössze 14 ország tart fenn Tajpejjel diplomáciai kapcsolatot, az Egyesült Államok pedig nincs köztük
– magyarázta Salát Gergely.
Peking most a belső hatalmi harcokkal van elfoglalva
A kutató ugyanakkor emlékeztetett: várhatóan novemberben kerül sor a Kínai Kommunista Párt (KKP) 20. országos pártkongresszusára, ami azt jelenti, hogy az egész kínai politikai elit a saját belső hatalmi küzdelmeivel van elfoglalva, egyáltalán nem hiányzott most egy nemzetközi konfliktus Tajvan miatt.
A pártkongresszus előtti év mindig a belső titkos hatalmi harcokról szól, miközben természetesen a kormányzat kifelé is igyekszik megőrizni a stabilitást. Nagyon érzékeny időszakot választott tehát Pelosi a tajvani vizitre, s talán ez is volt Washington célja, hiszen hónapokon belül kínai csúcsvezetők egzisztenciája fog eldőlni
– értékelte a helyzetet Salát Gergely. Az elmúlt hetekben egyébként a nemzetközi sajtó is sokat foglalkozott azzal, hogy a KKP körülbelül 2300 delegáltja egyebek mellett arról is dönt majd ősszel, hogy egy újabb elnöki ciklussal is megbízzák-e Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfőt, illetve hogy továbbra is rábízzák-e a párt vezetését.