– A kínaiak sok mindent elviselnek, egy dolgot viszont bizonyosan nem: mégpedig azt, hogy arcvesztést szenvedjenek el az amerikaiakkal szemben – értékelte lapunk megkeresésére Salát Gergely Kína-kutató azt, hogy Nancy Pelosi demokrata házelnök kedden Peking heves tiltakozása ellenére is Tajvanra látogatott. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója arra a kérdésre, hogy mivel provokálhatta ki a kínai vezetés azt, hogy az Egyesült Államok harmadik legmagasabb közjogi méltósága fontosnak tartotta, hogy huszonöt év óta az első amerikai házelnökként éppen most Tajpejbe utazzon, úgy felelt: semmi olyasmi nem történt az elmúlt hónapokban vagy akár években, ami arra sarkallhatná Washingtont, hogy közbelépjenek, vagy hogy még szorosabbra fűzzék kapcsolatukat a de facto önálló államként működő szigetországgal.
Tajvan hovatartozása évtizedek óta érzékeny kérdés Kína számára, Peking álláspontja pedig mindvégig kristálytiszta volt: Tajvan az „egy Kína” elvnek megfelelően a Kínai Népköztársaság része, és bár van saját kormányzata, ennek nemzetközi legitimitása nem nagyon van, hiszen a Vatikánnal együtt mindössze 14 ország tart fenn Tajpejjel diplomáciai kapcsolatot, az Egyesült Államok pedig nincs köztük
– magyarázta Salát Gergely.
Peking most a belső hatalmi harcokkal van elfoglalva
A kutató ugyanakkor emlékeztetett: várhatóan novemberben kerül sor a Kínai Kommunista Párt (KKP) 20. országos pártkongresszusára, ami azt jelenti, hogy az egész kínai politikai elit a saját belső hatalmi küzdelmeivel van elfoglalva, egyáltalán nem hiányzott most egy nemzetközi konfliktus Tajvan miatt.
A pártkongresszus előtti év mindig a belső titkos hatalmi harcokról szól, miközben természetesen a kormányzat kifelé is igyekszik megőrizni a stabilitást. Nagyon érzékeny időszakot választott tehát Pelosi a tajvani vizitre, s talán ez is volt Washington célja, hiszen hónapokon belül kínai csúcsvezetők egzisztenciája fog eldőlni
– értékelte a helyzetet Salát Gergely. Az elmúlt hetekben egyébként a nemzetközi sajtó is sokat foglalkozott azzal, hogy a KKP körülbelül 2300 delegáltja egyebek mellett arról is dönt majd ősszel, hogy egy újabb elnöki ciklussal is megbízzák-e Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfőt, illetve hogy továbbra is rábízzák-e a párt vezetését.
Látványos erőfitogtatással reagálnak a kínaiak
Mint arra a kutató rámutatott, a Kínának okozott arcvesztésen túl nem sok operatív értéke van a Pelosi-vizitnek, hiszen Amerikában a külpolitika a végrehajtó hatalomhoz tartozik, nem pedig a törvényhozó hatalomhoz, nem a képviselőház elnöke lesz tehát az, aki levezényel például olyan tárgyalásokat, hogy milyen fegyvert szállítanak Tajvanra az amerikaiak. – A cél valószínűleg tehát sokkal inkább egy szimbolikus arcvesztésokozás lehetett, Peking azonban éppen ezért, a belső közvélemény megnyugtatása érdekében kénytelen minimum valamilyen látványos erőfitogtatással reagálni – magyarázta Salát Gergely, hozzátéve: a kínai vezetés már be is jelentette, hogy négy különböző hadgyakorlatot is tartanak a következő napokban. A kutató rámutatott: Washington talán azt akarta Peking tudomására hozni, hogy az orosz–ukrán háború ellenére sem korlátozódik minden erejük Európára, hanem Ázsián is rajta tartják a szemüket.
Ez azonban visszafelé is elsülhet, hiszen Bismarck óta tudjuk, hogy a kétfrontos háború nem szerencsés, és nem biztos, hogy Amerikának megvan az ereje ahhoz, hogy egyszerre fel tudja venni a harcot az oroszokkal és a kínaiakkal szemben
– érvelt Salát.
Titkolózás után „karneváli hangulat”
Pelosi egyébként szerdán parlamenti képviselők mellett megbeszélést folytatott Caj Jing-ven tajvani elnökkel is, aki az amerikai házelnököt „Tajvan legelkötelezettebb barátjának” nevezte. A The New York Times amerikai liberális lap ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy miközben Pelosi látogatását a lehető legnagyobb titoktartás övezte, ahhoz képest a házelnök Tajvanon töltött órái karneváli hangulatban teltek a látványos találkozóknak és élő közvetítéseknek köszönhetően.
Peking mindenesetre nem hagyta válasz nélkül a vizitet: rögtön azután, hogy az amerikai házelnök biztonságban elhagyta a szigetországot, a kínai hadsereg csütörtöktől vasárnapig éleslőszerek bevetésével tart hadgyakorlatot Tajvan körül a következő napokban, ami a tajvani védelmi minisztérium szerint felér a sziget légi és tengeri blokádjával. A BBC brit közszolgálati csatorna portálja szerint a tajvani védelmi minisztérium kijelentette: válaszolni fognak minden olyan lépésre, amely sérti Tajvan területi szuverenitását.
A tajvani kormány elítélte a kínai hadgyakorlatot, és közölték, hogy Kína ezzel gyakorlatilag behatol az ország felségterületére.
A BBC helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy amennyiben Kína hajókat vagy repülőgépeket vezényel ezekre a területekre, az felérne a szigetország elleni invázióval, hiszen Tajvan kénytelen lenne megvédeni saját felségvizeit. A lap tudósítója térképen is megjelölte a kínai hadgyakorlatok helyszínét:
Borítókép: Caj Csi-csang tajvani parlamenti alelnök (középen) Nancy Pelosit, az amerikai képviselőház elnökét (jobbra) fogadja a tajpeji parlamentben 2022. augusztus 3-án (Fotó: MTI/EPA/Central News Agency pool)
