A fotómanipuláció kérdése a közösségi médiában már jó ideje sokakat foglalkoztat, ám mivel a technológia egyre inkább kiterjed a videókra is, felmerült a kérdés, hogy a hatóságoknak be kell-e avatkozniuk – írja a BBC.
Krystle Berger például ragaszkodik ahhoz, hogy „nem változtatja meg drasztikusan a vonásaimat”, így amikor fotókat és videókat tesz közzé az Instagramon, a TikTokon és a Facebookon, bátran használja a arctökéletesítő applikációkat. Azt mondta a BBC-nek:
Csak digitálisan adom meg magamnak az élményt, hogy tökéletes legyen a sminkem és a legoptimálisabb fényviszonyok között készüljön rólam fénykép.
Az amerikai Indiana államban élő fiatal édesanya, Berger asszony fizet azért, hogy a FaceTune nevű alkalmazással, amelyet világszerte több mint kétszázmilliószor töltöttek le, mindig a legjobb színben tűnjön fel, amikor valamit közzétesz a közösségi médiában magáról.
Az alkalmazás lehetővé teszi, hogy a felhasználók finom változtatásokat hajtsanak végre az arcukon, például
kisimítsák a ráncokat, de azt is választhatják, ha nem elégedettek önmagukkal, hogy teljesen átalakítsák a megjelenésüket. Vékonyíthatják az arcukat, megváltoztathatják a szemük formáját és méretét, de akár egy digitális orrplasztikát is elvégezhetnek az applikáció segítségével.
A FaceTune eredetileg csak fotókon tudott dolgozni, két évvel ezelőtt azonban elindította a rövid szelfivideókhoz készült változatát, amely azóta egyre nagyobb hatékonysággal működik.
Mindeközben egy másik népszerű alkalmazás, amely szintén lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy megváltoztassák a közösségi médiában készült fotóikat – a Perfect365 –, még idén elindítja videós változatát. A FaceTune az izraeli Lightricks cég tulajdonában van, és két évvel ezelőtt a hírek szerint a vállalatot 1,8 milliárd dollár értékűre becsülték. A Lightricks alapítója, Zeev Farbman szerint a lényeg az, hogy az alkalmazás a lehető legegyszerűbben működjön. „Az embereknek a professzionális szoftverek teljesítményének nyolcvan százalékát kívánjuk nyújtani úgy, hogy a bonyolultsági szint húsz százalékra redukálódjon.”
Régóta érvelnek azonban sokan amellett, hogy az ilyen eszközök egészségtelenek, mivel olyan irreális szépségképet hirdetnek, amely veszélyes lehet, különösen a befolyásolható gyermekek és fiatal felnőttek számára. A Dove bőrápoló márka 2021-es felmérése szerint például a tinédzser lányok nyolcvan százaléka mondta, hogy 13 éves kora előtt már legalább egy online fotón megváltoztatta a külsejét.
Bár senki sem követeli a technológia betiltását, egyre több olyan lépés történik, amelyek arra kényszerítik a közösségi médiában hirdetőket és az influenszereket – akiket gyakran azért fizetnek, hogy nem hivatalos módon népszerűsítsenek termékeket –, hogy vállalják, írják ki, ha megváltoztatták külsejüket.
Norvégia 2021-ben olyan törvényt vezetett be, amely előírja a két közösségi médiacsoportnak, hogy jelezniük kell, ha egy fotót retusáltak. Franciaország most egy lépéssel tovább megy, és ugyanúgy megköveteli ugyanezt, ám nemcsak a fotókra, hanem a videókra vonatkozóan is.
Az Egyesült Királyságban most ugyanezzel a kérdéssel foglalkoznak, mivel a kormány online biztonságról szóló törvényjavaslata továbbjutott a parlamentben. Azt azonban még nem tudni, hogy a törvény csak a közösségi médiában megjelenő hirdetésekre vagy az influenszerekre is vonatkozik-e majd. Az új tudományos, innovációs és technológiai minisztérium szóvivője elmondta:
A kormány felismerte, hogy a digitálisan manipulált tartalmak milyen veszélyt jelenthetnek, és nagyon komolyan veszi a kérdést.
Luke Evans konzervatív képviselő régóta kampányol azért, hogy a hirdetők és influenszerek ismerjék el, ha megváltoztattak egy képet a közösségi médiában. Azt szeretné, ha az új törvény jövőbiztos szabályozást tartalmazna, így a módosított videók és minden más technológiai fejlesztés esetében is ugyanezt a minimumot írná elő.
Elengedhetetlen, hogy szélesebb körű tudatosság és nagyobb átláthatóság övezze ezeket az új technológiákat. Számomra ez az egész az őszinteségről szól.
Farbman úr válasza az, hogy bár ez a kérdés idáig is létezett, idővel ezeknek az eszközöknek az elfogadottsága egyre csak növekszik. Úgy gondolja, ez szólásszabadság kérdése.
Számomra mindig is furcsa volt, hogy egy vállalat esztétikai vagy etikai érzékenység miatt úgy dönt, hogy korlátozza a felhasználók kifejezési szabadságát.
Sean Mao, a San Franciscó-i székhelyű Perfect365 vezérigazgatója arra kéri az embereket, hogy biztonságos és etikus módon használják az alkalmazást. Hozzáteszi: „Arra bátorítjuk az embereket, hogy az alkalmazást kreativitásuk kifejezésére használják, és ne használják az alkalmazást rosszindulatú szándékkal, mások megtévesztésére vagy önmaguk meghamisítására.”
Stuart Duff pszichológus, a brit Pearn Kandola praxis partnere szerint egyes közösségi média influenszerek mindig is hajlamosak lesznek arra, hogy trükkökkel javítsák online megjelenésüket – hiszen a jó megjelenés eladható. „A fizikai vonzerő nagyon meghatározó, gyakran tudattalan hatással van a döntéseinkre, amikor arról van szó, hogy termékeket és szolgáltatásokat vásárolunk másoktól” – mondja.
Amikor megkérdezik tőlünk, hogy mi a legfontosabb, tudatosan kicsinyítjük a fizikai megjelenés fontosságát, és olyan tulajdonságokat emlegetünk, mint az intelligencia, az értékek és a személyiség, pedig a pszichológiai kutatások következetesen kimutatták, hogy erős pozitív kapcsolat van egy személy vonzereje és az eladhatósága között.
Egy Brandon B nevű influenszernek 5,6 millió követője van a YouTube-on. Szerinte a fotó- és videómanipuláló alkalmazásokat pozitívan kell értékelni. „Örülök, hogy léteznek ezek az alkalmazások, mert szerintem sokan vannak, akik nem eléggé testpozitívak ahhoz, hogy a közösségi médiában mutatkozzanak be, így talán kirekesztve érzik magukat” – mondja.
Ezek az eszközök segítenek nekik abban, hogy szívesebben mutatkoznak és felkerülnek a közösségi médiába.
Dr. Shira Brown, a kanadai Ontario tartományban található South Niagara Kórház sürgősségi orvosa szerint azonban úgy tűnik, hogy a testképpel kapcsolatos torz elképzeléseket súlyosbítják a közösségi médiában elterjedt gyakorlatok.
Hozzáteszi: „Naponta találkozunk osztályainkon a közösségi média sürgős mentális egészségügyi következményeivel, például szorongással, öngyilkossági gondolatokkal és depresszióval.”
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
