Ha jóváhagyják, a javaslat harmonizálná az uniós országok szabályait. Az intézményeken belüli korrupció elleni küzdelemre irányuló konkrét erőfeszítéseket azonban egy etikai szerven keresztül végeznék, ami máris kritikák tárgya, mert egyesek szerint túlságosan elnéző lehet a potenciális bűnelkövetőkkel szemben, írja a Politico.
A bizottság korrupcióellenes tervének egyes rendelkezéseit, például a bejelentők védelmét az Európai Parlament lelkesen támogatta, amikor a tagállamokra való alkalmazásukról volt szó, saját magára vonatkozóan azonban eddig kategorikusan elutasította azokat.
Az EU diplomáciai szerve, az Európai Külügyi Szolgálat is intézkedéseket helyezett kilátásba, amelyek célja, hogy megerősítse az EU azon képességét, hogy harmadik országokat szankcionáljon korrupciós problémák miatt.
A bizottság a javaslatban a tavaly decemberben kirobbant brüsszeli korrupciós botrányra is utalt.
A közelmúlt eseményei arra emlékeztetnek, hogy az uniós intézmények sem immunisak a korrupcióra
− írták.
A javaslat értelmében a tagállamoknak új büntetőjogi tényállásokat is be kellene vezetnie a korrupció visszaszorítása érdekében. „Ma uniós szinten csak a megvesztegetés büntethető. Ez a javaslat azonban (…) a korrupcióval kapcsolatos hűtlen kezelésre, befolyással való üzérkedésre, hivatali visszaélésre, az igazságszolgáltatás akadályozására és korrupcióval kapcsolatos tiltott gazdagodásra is kiterjeszti [a büntethetőség körét]” − mondta Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa egy sajtótájékoztatón.
Vera Jourova, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke szerint a javasolt szabályok automatikusan vonatkoznak az uniós intézményekre és az uniós alkalmazottakra, míg a közhivatalnokokra az egész blokkban szigorúbb korrupcióellenes jogszabályok vonatkoznak majd. „Ha egy magas rangú politikusról kiderül, hogy korrupt, az súlyosbító körülmény lenne, mert az még jobban fáj a társadalomnak” − mondta Johansson.
A javaslat azonban nem tartalmaz külön rendelkezéseket az uniós törvényhozókra, akik a brüsszeli korrupciós botrány kirobbanása óta a kritikák kereszttüzében állnak.
A bizottság szerdán közölte, hogy az átfogó uniós etikai testületre vonatkozó, régóta függőben lévő javaslatát még ebben a hónapban bejelentik. Jourova szerint a javaslat már készül, és hamarosan megvitatják az EU kilenc legfontosabb intézményének legmagasabb rangú tisztviselői. Hozzátette: „Ez nem triviális dolog. Egy új testületet fogunk létrehozni, amely rendkívül érzékeny ügyekkel fog foglalkozni, nem pedig egyedi esetekkel.”
Az EU csomagja valószínűleg vitákat fog kiváltani a tagországok között, amelyek igen eltérő módon viszonyulnak a korrupcióhoz. Egy 2022-es Eurobarométer-felmérés szerint az uniós országok polgárainak 63 százaléka tartja elfogadhatatlannak a korrupciót. Ez a szám azonban országonként nagyon eltérő: Írországban 78 százalék, Lettországban mindössze 34 százalék, a Cseh Köztársaságban pedig 30 százalék vélekedik így.
Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)
