Enyhítő körülmény lehet, ha a bűnöző színes bőrű

Ha a színes bőrű vádlott bebizonyítja, hogy a rendszerszintű rasszizmus következményeként követett el bűncselekményt, enyhébb büntetést kaphat.

Magyar Nemzet
2023. 05. 15. 13:33
Tunisz, 2023. március 3. Fekete-afrikai migránsok tábora a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) tuniszi irodája előtt 2023. március 3-án. Kaísz Szaíd tunéziai elnök február végén "sürgős intézkedéseket" jelentett be a Szaharától délre fekvő afrikai országok illegális bevándorlóival szemben, mert jelenlétük "erőszak, bűnözés és egyéb elfogadhatatlan cselekmények melegágya". MTI/EPA/Mohamed Meszara Fotó: Mohamed Meszara
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kanadai bíráknak lehetőségük van arra, hogy a faji hovatartozást enyhítő körülményként használják a bűncselekmények értékelésénél és büntetésénél. A vádlottnak mindössze annyit kell tennie, hogy az eljárás során benyújtja a faji és kulturális hatások értékeléséről szóló, IRCA elnevezésű dokumentumot. 

Ez a színes bőrű kanadaiak számára áll rendelkezésre, akik ennek beadásával megpróbálhatják bizonyítani, hogy a rendszerszintű rasszizmus volt az egyik oka annak, hogy megszegték a törvényt.

A Free Press hírportál egy konkrét esetet is említ. 

Edward Smith 2005-ben érkezett Kanadába Nyugat-Afrikából, és Edmontonban telepedett le. Később egy airbnb szálláshely fegyveres kirablásában vett részt unokatestvérével együtt, ám akciójukat meghiúsították, és a rendőrség letartóztatta Smith-t, aki bűnösnek vallotta magát lopás és lőfegyverrel elkövetett rablás vádjában.

Az ellene folyó eljárás során azonban a férfi benyújtotta az IRCA dokumentumot, és azt állította, hogy Kanadában élő feketeként nyilvánvalóan rasszizmus és gyűlöletkeltés áldozatává vált, amely megakadályozta abban, hogy ugyanazokat a lehetőségeket kapja, mint a fehérek, ezért követett el bűncselekményt. 

Smith-nek egy Dunia Nur nevű fekete aktivista segített a dokumentum kitöltésében, aki szerint mindössze azért nyújtották be a papírt, hogy a bíró megfelelően értékelhesse Smith hátterét. A négyoldalas irat azonban egyáltalán nem tartalmaz bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy Smith valaha is ki lett volna téve rasszizmusnak a mindennapokban, mint például fizikai támadásnak, szóbeli inzultusnak, vagy hogy valaha is elveszítette volna a munkáját a faji hovatartozása miatt. Még az ellene álítólagosan elkövetett „mikroagressziókat” sem tudta felsorolni.

Ennek ellenére a bevándorló férfi terve bevált, és a bíró mindössze hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Ha nem vették volna figyelembe a faji hovatartozását, valószínűleg nyolc év börtönt kapott volna.

Később a férfi egy nyilatkozatában elismerte, hogy semmiféle rasszizmussal nem szembesült azóta, hogy Kanadába érkezett, mindössze kihasználta a rendszert. 

„Ez volt az egyetlen kiutam. Teljes mértékben kihasználtam a helyzetet” 

− mondta. 

Borítókép: Fekete-afrikai migránsok tábora a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) irodája előtt (Forrás: MTI/EPA/Mohamed Meszara)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.