Bejelentette a két ország közötti területi vita rendezését Ilham Aliyev azeri elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök csütörtökön Moszkvában. Aliyev a Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén kijelentette, hogy Örményország elismerte Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán részeként, így lehetőség van a békemegállapodásra. Pasinján megerősítette, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi integritásának kölcsönös elismeréséről.
Azerbajdzsán együttműködése az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaival – Örményország kivételével – harminc éve sikeresen fejlődik. Az Azerbajdzsán és Örményország közötti kapcsolatok normalizálásának komoly előfeltételei vannak a területi integritás és szuverenitás kölcsönös elismerése alapján. Ma az orosz fél kezdeményezésére háromoldalú találkozót tartanak Oroszország, Örményország és Azerbajdzsán vezetői
– hangoztatta a találkozón Aliyev a Rosszija 24 hírtelevízió által élőben közvetített ülésen.
Kijelentette, hogy Azerbajdzsánnak ma nincsenek területi követelései Örményországgal szemben. „Lehetőség van békeszerződés megkötésére, figyelembe véve, hogy Örményország elismerte Karabahot Azerbajdzsán részeként” – mondta az elnök. „Szeretném megerősíteni, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi épségének kölcsönös elismeréséről, és ennek alapján elmondhatjuk, hogy elég jól haladunk kapcsolataink rendezése felé” – mondta Pasinján. Az örmény kormányfő hangsúlyozta, hogy „egy nemzetközi mechanizmus keretében” biztosítani kell a hegyi-karabahi lakosság jogait és biztonságát. „Remélem, hogy hamarosan normális, konstruktív párbeszéd kezdődik Baku és Sztyepanakert (az el nem ismert Hegyi-karabahi Köztársaság fővárosa) között” – mondta Pasinján.
A tanácskozáson ugyanakkor kiderült, hogy több kérdésben, egyebek között az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő, azeri területen áthaladó lacini folyosó ügyében még nem alakult ki összhang.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az elhangzottak alapján kifejezte reményét, hogy a felek között megállapodások jönnek létre, egyebek között a közlekedési folyosók megnyitása ügyében. Megerősítette, hogy a nap folyamán külön is tárgyal majd még Aliyevvel és Pasinjánnal. Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus robbant ki 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.
A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia.
A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szemben álló felek között azóta is voltak villongások. A felek az elmúlt év folyamán intenzív tárgyalásokat folytattak Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítésével.
Borítókép: A Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésének résztvevői Moszkvában 2023. május 25-én. B-j: Mihail Uladzimiravics Mjasznyikovics, az Eurázsiai Gazdasági Bizottság igazgatótanácsának elnöke, Nikol Pasinján örmény miniszterelnök (b3), Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő (b2), Vlagyimir Putyin orosz elnök (k), Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök (j) és Szadir Zsaparov kirgiz elnök (j2) (Fotó: MTI/EPA/Kirgiz elnöki hivatal sajtószolgálata/Doszalijev Szultan)
