Nem enged a brüsszeli nyomásnak Közép-Ázsia

Az eddigieknél szigorúbb szankciós csomaggal készül Brüsszel válaszolni az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúra. A tizenegyedik csomag már harmadik országokat is érintene – az Európai Bizottság ugyanis abban bízik, hogy így meg tudja akadályozni a büntetőintézkedések megkerülését. Vasa László lapunk megkeresésére elmondta, a közép-ázsiai országoknak fontosabbak a kiegyensúlyozott orosz kapcsolatok, mint a Nyugat elvárásainak való megfelelés, éppen ezért valószínűtlen, hogy a térség államai csatlakoznának az unió következő szankciós csomagjához.

Moszkva, 2023. május 9. Savkat Mirzijojev üzbég elnök (b), Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök (b2), Vlagyimir Putyin orosz elnök (b3) és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök (j) érkezik a gyõzelem napi díszszemlére a moszkvai Vörös téren 2023. május 9-én, a II. világháborúban Németország felett aratott gyõzelem és a háború befejezésének 78. évfordulóján. MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov Fotó: Gavriil Grigorov

– A térség országai egyensúlyoznak, az erős nyugati nyomás ellenére sem alkalmazzák a szankciókat és nem fordulnak nyíltan szembe Moszkvával. Kiállnak minden nemzetközi fórumon Ukrajna integritása mellett – foglalta össze lapunk megkeresésére Vasa László a közép-ázsiai posztszovjet országok álláspontját az orosz0ľukrán háborúban. A Magyar Külügyi Intézet főtanácsadóját, vezető kutatóját, a Budapesti Metropolitan Egyetem professzorát annak kapcsán kérdeztük, milyen hatással lehet a közép-ázsiai országokra az Európai Unió tizenegyedik szankciócsomagja.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden kijevi látogatása során ugyanis nem zárta ki, hogy harmadik országok ellen is szankciókat vezet be Brüsszel azzal a céllal, hogy megakadályozzák a büntetőintézkedések megkerülését.

Közölte, az utóbbi időben megnövekedett a kereskedelmi forgalom az EU és néhány ország között, és bizonyos áruk Oroszországban jelentek meg. – Ha azt látjuk, hogy az Európai Unióból származó árukat harmadik országokba küldik, majd Oroszországban kötnek ki, javasolhatjuk, hogy a tagországok szankciókat vezessenek be ezen áruk kivitelére. Ezt a mechanizmust a kockázatelemzés és az EU-országok jóváhagyása után nagyon körültekintően használjuk majd, de általa meg kell mutatnunk, hogy dolgozunk a szankciók kijátszása ellen.

Vasa László lapunknak elmondta, Közép-Ázsiának és a Kaukázusnak fontosabbak a kiegyensúlyozott orosz kapcsolatok, mint a Nyugat elvárásainak való megfelelés.

A Nyugat ugyanis nem tud sem előnyöket nyújtani számukra, sem pedig veszteségeket kompenzálni. Befogadja vajon a több millió, jelenleg Oroszországban dolgozó közép-ázsiai vendégmunkást, akiknek a kapcsolatok lefagyása esetén távozniuk kellene? Tudna-e a Nyugat megoldást nyújtani az oroszok ellenségként való kezelésének nemzetiségi villongásokba torkolló következményeire Közép-Eurázsiában? A térség államai nagyon is racionálisan cselekednek, nemzeti érdekeik szerint

– közölte a szakértő.

Vasa László felhívta a figyelmet, hogy Közép-Ázsiában és a Kaukázusban nem a szovjet időkkel kezdődött az orosz befolyás, hanem sokkal korábban, már az 1800-as évek elején, a cári birodalom terjeszkedése során. – Az orosz nyelv a térség összekötő nyelve, sőt az egyes országokban élő kisebbségek is így kommunikálnak egymással. Ilyen mély történelmi-kulturális beágyazottságot nem lehet hirtelen felszámolni, és tapasztalataim igény sincs rá – tette hozzá.

Az Európai Unió tisztségviselői az elmúlt hónapokban Törökországba, Kazahsztánba és Üzbegisztánba is ellátogattak, hogy felmérjék a szankciók kijátszásának mértékét. Tapasztalataikat szerdán fogják megosztani Brüsszelben, ennek fényében a héten még biztosan nem születik végső megállapodás a tizenegyedik szankciós csomagról. Több uniós ország azonban attól tart, hogy az új korlátozások alá esnének olyan országok is, melyek szoros gazdasági kapcsolatban állnak a tagállamokkal, mint például Kína vagy Törökország. Az Egyesült Államok már így is keményebb állásfoglalást vár el Brüsszeltől, noha az Európai Unió vonakodik attól, hogy még jobban elidegenítse a távol-keleti országot. Vasa László elmondta, álláspontja szerint a két ország kapcsán legfeljebb néhány vállalatot szankcionálnak jelzésértékűen – ha egyáltalán sor kerül erre.

Kína már most nagyon erős tiltakozást fogalmazott meg, Törökország esetén pedig a Nyugat kivár, mi lesz a választások eredménye. Ha mégis szélesebb körű szankcionálásra kerül sor, az tovább távolítja ezeket az országokat az EU-tól, ám Ukrajna érdekében Brüsszel számára sem lenne előnyös a keleti kapcsolatok lefagyasztása

– magyarázta a szakértő.

Vasa László szerint az európai kormányoknak különösen fontos a középső folyosó (Middle Corridor), mely Kínából kiindulva Közép-Ázsián, a Kaukázuson és Törökországon keresztül viszi az árut és a nyersanyagokat Európába. – Ha sikerül ezeket a szankció-megkerülési utakat elvágni, kialakulnak újak – afrikai vagy dél-kelet-ázsiai országokon keresztül –, melyekre aztán végképp semmilyen hatással nem tud lenni bármilyen szankció – tette hozzá.

Borítókép: Savkat Mirzijojev üzbég elnök (b), Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök (b2), Vlagyimir Putyin orosz elnök (b3) és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök (j) érkezik a győzelem napi díszszemlére a moszkvai Vörös téren 2023. május 9-én, a II. világháborúban Németország felett aratott győzelem és a háború befejezésének 78. évfordulóján (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Gavriil Grigorov)