Nem enged a brüsszeli nyomásnak Közép-Ázsia

Az eddigieknél szigorúbb szankciós csomaggal készül Brüsszel válaszolni az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúra. A tizenegyedik csomag már harmadik országokat is érintene – az Európai Bizottság ugyanis abban bízik, hogy így meg tudja akadályozni a büntetőintézkedések megkerülését. Vasa László lapunk megkeresésére elmondta, a közép-ázsiai országoknak fontosabbak a kiegyensúlyozott orosz kapcsolatok, mint a Nyugat elvárásainak való megfelelés, éppen ezért valószínűtlen, hogy a térség államai csatlakoznának az unió következő szankciós csomagjához.

2023. 05. 10. 5:03
PASINJÁN, Nikol; MIRZIJOJEV, Savkat; PUTYIN, Vlagyimir; TOKAJEV, Kaszim-Zsomart
Moszkva, 2023. május 9. Savkat Mirzijojev üzbég elnök (b), Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök (b2), Vlagyimir Putyin orosz elnök (b3) és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök (j) érkezik a gyõzelem napi díszszemlére a moszkvai Vörös téren 2023. május 9-én, a II. világháborúban Németország felett aratott gyõzelem és a háború befejezésének 78. évfordulóján. MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov Fotó: Gavriil Grigorov
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vasa László lapunknak elmondta, Közép-Ázsiának és a Kaukázusnak fontosabbak a kiegyensúlyozott orosz kapcsolatok, mint a Nyugat elvárásainak való megfelelés.

A Nyugat ugyanis nem tud sem előnyöket nyújtani számukra, sem pedig veszteségeket kompenzálni. Befogadja vajon a több millió, jelenleg Oroszországban dolgozó közép-ázsiai vendégmunkást, akiknek a kapcsolatok lefagyása esetén távozniuk kellene? Tudna-e a Nyugat megoldást nyújtani az oroszok ellenségként való kezelésének nemzetiségi villongásokba torkolló következményeire Közép-Eurázsiában? A térség államai nagyon is racionálisan cselekednek, nemzeti érdekeik szerint

– közölte a szakértő.

Vasa László felhívta a figyelmet, hogy Közép-Ázsiában és a Kaukázusban nem a szovjet időkkel kezdődött az orosz befolyás, hanem sokkal korábban, már az 1800-as évek elején, a cári birodalom terjeszkedése során. – Az orosz nyelv a térség összekötő nyelve, sőt az egyes országokban élő kisebbségek is így kommunikálnak egymással. Ilyen mély történelmi-kulturális beágyazottságot nem lehet hirtelen felszámolni, és tapasztalataim igény sincs rá – tette hozzá.

Az Európai Unió tisztségviselői az elmúlt hónapokban Törökországba, Kazahsztánba és Üzbegisztánba is ellátogattak, hogy felmérjék a szankciók kijátszásának mértékét. Tapasztalataikat szerdán fogják megosztani Brüsszelben, ennek fényében a héten még biztosan nem születik végső megállapodás a tizenegyedik szankciós csomagról. Több uniós ország azonban attól tart, hogy az új korlátozások alá esnének olyan országok is, melyek szoros gazdasági kapcsolatban állnak a tagállamokkal, mint például Kína vagy Törökország. Az Egyesült Államok már így is keményebb állásfoglalást vár el Brüsszeltől, noha az Európai Unió vonakodik attól, hogy még jobban elidegenítse a távol-keleti országot. Vasa László elmondta, álláspontja szerint a két ország kapcsán legfeljebb néhány vállalatot szankcionálnak jelzésértékűen – ha egyáltalán sor kerül erre.

Kína már most nagyon erős tiltakozást fogalmazott meg, Törökország esetén pedig a Nyugat kivár, mi lesz a választások eredménye. Ha mégis szélesebb körű szankcionálásra kerül sor, az tovább távolítja ezeket az országokat az EU-tól, ám Ukrajna érdekében Brüsszel számára sem lenne előnyös a keleti kapcsolatok lefagyasztása

– magyarázta a szakértő.

Vasa László szerint az európai kormányoknak különösen fontos a középső folyosó (Middle Corridor), mely Kínából kiindulva Közép-Ázsián, a Kaukázuson és Törökországon keresztül viszi az árut és a nyersanyagokat Európába. – Ha sikerül ezeket a szankció-megkerülési utakat elvágni, kialakulnak újak – afrikai vagy dél-kelet-ázsiai országokon keresztül –, melyekre aztán végképp semmilyen hatással nem tud lenni bármilyen szankció – tette hozzá.

Borítókép: Savkat Mirzijojev üzbég elnök (b), Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök (b2), Vlagyimir Putyin orosz elnök (b3) és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök (j) érkezik a győzelem napi díszszemlére a moszkvai Vörös téren 2023. május 9-én, a II. világháborúban Németország felett aratott győzelem és a háború befejezésének 78. évfordulóján (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Gavriil Grigorov)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.