Kilenc európai uniós tagállam újbóli kísérletet tesz az egyhangú szavazásról a minősített többségi döntéshozatalra való áttérésre a közös kül- és védelmi politika területén − számolt be az Euractiv brüsszeli hírügynökség.
Az uniónak ki kell igazítania az eljárások menetét annak érdekében, hogy külpolitikai szereplőként meg tudjon erősödni
− véli a barátok csoportja névre keresztelt országcsoport, mely tagjai között tudja Belgiumot, Finnországot, Franciaországot, Németországot, Luxemburgot, Hollandiát, Szlovéniát és Spanyolországot is. Szerintük a változtatásokra azért van szükség, mert javítani kell az unió döntéshozatalának gyorsaságát és hatékonyságát, főként az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
A minősített többségi szavazás bevezetésével külpolitikai kérdésekben elveszne a tagállami vétó. Ez azt jelentené, hogy a 27 tagállamból mindössze 15 egyetértésével − amennyiben ezek az államok az unió népességének 65 százalékát kiteszik − meg lehetne hozni az unió egészét érintő, különösen fontos külpolitikai és védelmi politikai döntéseket.
Egy ilyen rendszer jellegéből adódóan a nagyobb lakossággal rendelkező országoknak kedvezne, mint például Franciaország vagy Németország, míg a kisebb államok, amilyen hazánk is, elvesztenék az uniós döntéshozatalba való beleszólás lehetőségét.
− Amennyiben az unió meghatározó geopolitikai szereplővé akar válni, úgy gyors és hatékony döntéshozatalra van szükség − húzta alá egy uniós diplomata az Euractivnak nyilatkozva.
Nincs új a nap alatt
Az Európai Bizottság és néhány tagállam már régóta próbálja elérni a vétó eltörlését, eddig kevés sikerrel. Tavaly júniusban Guy Verhofstadt liberális európai parlamenti képviselő indított petíciót, melyben az Európai Unió alaptörvényének módosítását követelte, annak érdekében, hogy a jövőben ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel hozzák meg a döntéseket a tagállamok. Ezt követően tavaly ősszel az unió akkori soros elnökségét betöltő Csehország is a vétójog eltörlésére vonatkozó javaslatcsomaggal állt elő.
A döntéshozatali folyamat megváltoztatása egyébként kétféleképpen lehetséges: az uniós szerződések módosításával vagy az úgynevezett áthidaló záradék alkalmazásával.
Utóbbi a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés része, és lehetőséget ad arra, hogy ha valamely jogi aktus esetén a szerződések az Európai Tanács számára egyhangú döntéshozatalt írnak elő, akkor a tanács minősített többséggel történő határozathozatalt engedélyező határozatot fogadhat el. E határozat elfogadásáról azonban szintén egyhangúlag kell dönteniük a tagállamok vezetőinek, éppen ezért a gyakorlatban még sosem alkalmazták a záradékot.
Ellenálló tagállamok
Jó néhány tagállam ugyanakkor nem kér a döntéshozatali folyamat megváltoztatásából. Ilyen hazánk mellett többek közt Ausztria is, Karl Nehammer osztrák kancellár határozottan elutasította a kilenc tagállam javaslatát.
A nézeteltérések kezelése, amíg mind a huszonhét tagállam egyet nem ért, ez a demokrácia hozzáadott értéke, a sokszínűség és végső soron az egység
− vélekedett Nehammer. A kancellár kiemelte, az unió alapító atyái tisztában voltak az országok közötti különbségekkel, sajátos történelmük és hagyományaik miatt Európában − véleménye szerint − sosem lehet például az Egyesült Államokéhoz hasonló berendezkedést kialakítani.
Borítókép: Az Európai Bizottság brüsszeli székhelye (Fotó: AFP/Anadolu Agency/Dursun Aydemir)