Javaslatcsomagot készít a cseh elnökség a tagállami vétó eltörlésének ügyében

Remélik, hogy minden tagállam talál olyan pontokat, melyeket támogatni tud.

A döntéshozatali folyamat megváltoztatása kétféleképpen lehetséges: az uniós szerződések módosításával, vagy az úgynevezett áthidaló záradék alkalmazásával. 

Ez utóbbi a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés része, lehetőséget ad arra, hogy ha valamely jogi aktus esetén a szerződések az Európai Tanács számára egyhangú döntéshozatalt írnak elő, akkor a tanács minősített többséggel történő határozathozatalt engedélyező határozatot fogadhat el. E határozat elfogadásáról azonban szintén egyhangúlag kell dönteniük a tagállamok vezetőinek, éppen ezért a gyakorlatban még sosem alkalmazták a záradékot. 

Az Euractiv szerint valószerűtlen, hogy a minősített többségi szavazás − legalább 15 ország, valamint az unió lakosságának 65 százaléka − például a biztonság- és külpolitikai kérdések egészére alkalmazható legyen, azonban specifikus ügyekben, mint például a szankciók kérdése, már nem annyira elképzelhetetlen. 

A cseh elnökség július közepén az áthidaló záradék alkalmazására irányuló kérdőívet küldött ki a tagállamoknak, ahol a kormányok elmondhatják javaslataikat, ötleteiket a reformokkal kapcsolatban, ezek eredményeit az általános ügyek tanácsának októberi ülésén fogják ismertetni. Emellett a felmérés arról is kikéri a tagállamok véleményét, hogy létrehozzanak-e a szerződések átvizsgálására irányuló, mind a 27 állam képviselőiből álló gyűlést − erre az Európai Parlament még júniusban kérte fel a tanácsot. A reform szükségességéről azonban megoszlanak a vélemények az unión belül. 

A tagállamok jelentős része úgy gondolja, hogy az energiaválság és a tél közeledte miatt sokkal égetőbb problémákkal kell foglalkoznia a tanácsnak, mint az uniós szerződések reformja. 

A tagállami vétó eltörlését legerőteljesebben Berlin szorgalmazza, mögötte sorakoznak a nyugat-európai országok, mint Spanyolország, Franciaország, Olaszország − habár ez Giorgia Meloniék választási győzelmével változhat. Ezzel szemben állnak a kisebb, kelet-európai országok, amelyeknek a tagállami vétó sokszor az egyetlen igazi érdekérvényesítési eszközük a nagyobb tagállamokkal szemben. 

Olaf Scholz német kancellár augusztus végén már arról beszélt, az unió bővítéséhez − melyet a kelet-európai tagállamok szinte egyöntetűen támogatnak − elengedhetetlen az egyhangú döntéshozatal megszüntetése, hiszen az érdekek 30-36 tagállam esetében már túlságosan szerteágazók.

Ezt megerősítette Ursula von der Leyen bizottsági elnök is szeptember közepén elmondott beszédében. Jelenleg tehát úgy tűnik, hogy az uniós reformok és a bővítés folyamata kéz a kézben járnak, ezekből kell a feleknek engedniük a kompromisszum elérése érdekében.

Mikulás Bek ugyanakkor az Euractivnak elmondta, a most bejelentett javaslatcsomag sorsa még bizonytalan, Csehország azonban mindenképpen rugalmasságot fog szorgalmazni a bővítési folyamat ügyében.

Borítókép: Mikulás Bek, a cseh kormány uniós ügyekért felelős minisztere (Fotó: EPA-EFE/Stephanie Lecocq)