Az Európai Bizottság egy újabb szankciós csomagról folytatott tárgyalásokat az uniós tagországokkal, értesült az Euractive. A hírek szerint a nyolcadik Oroszország elleni szankciós csomagot most már nemcsak Lengyelország és a balti államok, hanem Írország, és egyes elemeit Németország, Hollandia vagy éppen Franciaország is támogatja.
Az eredeti elképzelések szerint a legújabb embargó az atomenergiát, az információs technológiát és a gyémántipart érintené, de bővítené a globális fizetési (SWIFT) rendszerből kiutasított bankok körét is.
Az ír javaslat szerint a Gazprombankot is le kellene választani a SWIFT-rendszerről, ám mivel ez végzi az európai vásárlók és a Gazprom földgázkitermelő közötti kifizetést, ellehetetlenülne a további gázvásárlás.
A lap európai uniós diplomatákra hivatkozva megjegyzi, hogy Németország hajlandó lenne kötelezni az uniós vállalatokat az oroszországi uránimport, illetve a fém- és ritkaföldfémbányák finanszírozásának a megtiltására. Tagállamok egy csoportja, köztük Hollandia, Franciaország, Lengyelország és a balti államok pedig támogatnák az olyan vállalatok vagy magánszemélyek szankcionálását, akik az embargó kijátszását segítik. Ezzel mások mellett Belaruszra is kiterjesztve a szankciókat.
A hétvégi tárgyalásokon jelen lévő uniós diplomaták szerint – részben francia közbenjárással – ugyanakkor kikerült a szankciós javaslat közül a nukleáris energia, hiszen az veszélyeztetné az európai atomerőművek működését és karbantartását is.
A balti országok, Lengyelország és Írország mindemellett az orosz gyémántok európai importját tiltaná be. Az orosz gyémántkereskedelem évi mintegy négymilliárd dolláros üzlet, ám az orosz állami irányítású Alrosa – a világ legnagyobb nyersdrágakő-gyártója – eddig Belgium miatt hiányzott az embargós listáról, lévén Antwerpen a világ gyémántkereskedelmi központja. Brüsszeli diplomaták szerint ugyanakkor Belgium nem blokkolná tovább a luxustermék szankciós csomagba való emelését.
Az új szankciókról szóló vita a Kelet-Ukrajnában zajló szeparatista területek elszakadását ígérő orosz népszavazás miatt erősödött fel. Az EU ugyanis kész tervekkel kíván rendelkezni arra az esetre, ha Moszkva „jogtalanul csatolná el” az említett ukrán területeket.
Borítókép: Az Európai Bizottság brüsszeli székháza (Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
