– Az Ökumenikus Segélyszervezet a 2021-es tálib-hatalomátvétel után csak két hétre függesztette fel a munkáját. Egyre nagyobb szükség is van a segítségre: a hatalmas munkanélküliség, a súlyos gazdasági problémák mellett szárazsággal és más természeti katasztrófákkal küzd az ország. Ráadásul ezzel párhuzamosan nagyon lecsökkent a nemzetközi segélyezés mértéke, az igényeknek mindössze néhány százaléka gyűlt össze – sorolta a kihívásokat lapunknak Bálint Gábor. Hogy mire elég a magyar segítség ilyen nehéz helyzetben? A szakember rámutatott, sokak számára szó szerint ez jelenti a túlélést. – Az Ökumenikus Segélyszervezet az elmúlt évben közel 600 ezer embert támogatott közvetlenül – és ez nem csupán egyszeri segélyt jelent. Elsősorban humanitárius segélyezést végzünk, például élelmiszert kapnak a rászorulók, vagy speciális táplálékkiegészítőket a gyermekek, valamint állapotos és szoptató nők. Korlátozottan pénztámogatást is biztosítunk – mutatta be legfőbb tevékenységüket.
Hozzátette, egyes területeken a magyarországi közmunkaprogramhoz hasonlóan különféle munkákba – például utak, csatornák javításába, középületek karbantartásába – vonják be a lakosságot, hogy tevékenyen vegyék ki a részüket a támogatásból.
Az ehhez szükséges forrásokat legnagyobb részt az ENSZ Világélelmezési Programjától kapják, de emellett a Hungary Helps Ügynökség és más szervezetek is hozzájárulnak a költségekhez.
Romlott a nők helyzete
Bálint Gábor azt is elárulta, hogy a tálibokkal is együtt tudnak dolgozni. – Kizárólag humanitárius munkával foglalkozunk, és amíg ezt betartjuk, támogatják a tevékenységünket – magyarázta. Egy kérdés mégis komoly fejtörést okoz: a nők helyzete, akiknek keményen korlátozták a jogait.
Ez minket is érzékenyen érint. Például nem járhatnak be az irodába, nem vehetnek részt a munkamegbeszéléseken, nem járhatnak terepre.
Nem is gondolnánk, hogy ez milyen kihívásokat jelent; gondoljunk csak bele, hogy a kedvezményezettek kiválasztásakor egy férfi nem mehet be egy egyedülálló özvegyhez – hozott egy konkrét példát. Az intézkedések következménye az lett, hogy a korábbi 40-50 női munkatársuk létszáma hétre csökkent, akik otthon végzik a munkát, például telefonon hívják a kedvezményezetteket. – Emellett a lányok csak hatodik osztályos korukig tanulhatnak. A hosszú távú következményei ennek beláthatatlanok: el fognak tűnni az orvosnők, ápolók – figyelmeztetett. Elmondása szerint a tálibok ugyan próbálják például otthoni munkavégzésre ösztönözni a nőket, vagy csak nők számára látogatható piacokat létesíteni, de ezek sikere kétséges.
Segítőkész tálibok
Ami viszont a biztonsági helyzetet illeti, Bálint Gábor is elismerte, hogy a helyzet 2021 augusztusa óta folyamatosan javul. Kisebb-nagyobb lövöldözések ugyan előfordulnak, és rendszeresek az összecsapások az Iszlám Állammal, de az intenzitásuk sokkal kisebb.
A korábbiakkal ellentétben most az egész országban biztonságosan lehet közlekedni, már leszámítva azt, hogy itt hogy közlekednek az emberek. Az ellenőrző pontokon a fegyveres tálibok kérdezik, hogy miben segíthetnek
– tette hozzá nevetve.
Az általános hangulatot úgy festette le, hogy három év elteltével a szigorú tálib szabályozást már nem lehetett minden területen fenntartani, az élet részint visszatért a régi kerékvágásba, esténként is nyitva van minden, pezseg az élet – persze legtöbbször a nők részvétele nélkül. És hogy mennyit tudnak Afganisztánban az életünket betöltő ukrajnai háborúról? – Az emberek tudnak róla, csökkennek a számukra biztosítható segélyek és itt is nőnek az árak – zárta szavait a szakember.
Borítókép: Tálib harcos vigyázza a nőket (Fotó: AFP/Shafillah Kakar)
