Ezzel szemben Peking már optimalizálta a rendszerét az MI-re: Kína katonai költségvetésének 1–1,5 százalékát költi a mesterséges intelligenciára, míg az amerikaiak 0,1-0,2 százalékot, vagyis a teljes katonai költségvetéshez igazítva Kína tízszer többet költ erre, mint az USA.
Szakértők a mesterséges intelligencia lehetőségei mellett annak veszélyeire, azaz etikai, humanitárius, műveleti és stratégiai kockázataira is felhívták a figyelmet.
Nem véletlen, hogy idén az év elején mintegy hatvan ország – az Egyesült Államok és Kína is – aláírta a mesterséges intelligencia felelősségteljes katonai alkalmazásának támogatását – megjegyzendő, hogy az egyezmény nem bír jogi kötőerővel. Az aláírók vállalták, hogy az MI fejlesztése során nem ássák alá a nemzetközi biztonságot, stabilitást és elszámoltathatóságot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!