Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) lassú beszerzési folyamata az egyik legnagyobb akadálya a mesterséges intelligencia (MI) technológia fejlesztésére és alkalmazására irányuló erőfeszítéseknek – közölte a kongresszus tagjaival kedden egy MI-szakértőkből álló testület.
Amint arra a Defense News katonai szakportál is felhívta a figyelmet, a képviselőház fegyveres szolgálatok bizottsága a geopolitikai aggodalmak közepette hívta össze a meghallgatást, azt a választ keresve, hogy „az Egyesült Államok hogyan tudja megőrizni technológiai előnyét Kínával szemben, és milyen kockázatokkal jár a lemaradása?”
A szakértők szerint a Pentagon képtelennek bizonyult az ígéretes új technológiák hatékony azonosítására, beszerzésére és alkalmazására, ami ártott a mesterséges intelligencia fejlesztési törekvéseinek.
Szakértők szerint a lassú beszerzési folyamat a mestersége intelligencia terén azért problémás, mert azzal elavult eszközök kerülnek be a rendszerbe.
A hadászatban a mesterséges intelligencia segítséget nyújthat nagy mennyiségű adat elemzésében, mintaazonosítási képességével, azt ezt követő gyors előrejelzési mechanizmusával, az ellenség képességeinek és szándékainak az azonosításával, a drónok használatával, az információs hadviseléssel, az erőforrás optimalizálással, vagy éppen a veszélyek és lehetőségek gyorsabb detektálásával.
A Pentagon tavaly kísérleti jelleggel elindította a Tradewind nevű online szerződéscsere-rendszert, hogy felgyorsítsa az MI-technológia beszerzését. Majd a minisztérium 2022-ben elindította a Digitális és Mesterséges Intelligencia Főhivatalt, hogy koordinálja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos munkát. Becslések szerint az újdonsült iroda közel 700 MI-projektet felügyel, köztük robotizált harcjárművek tesztjeit és egész hadosztályra kiterjedő mintafelismerő rendszereket.
Szakértők szerint azonban a beszerzési politikai felülről történő átalakítása nem lesz elég az „amerikai győzelemhez”, ugyanis az elavult adatmegőrzési, -kezelési és -feldolgozási politika nem MI-kompatibilis.
Ezzel szemben Peking már optimalizálta a rendszerét az MI-re: Kína katonai költségvetésének 1–1,5 százalékát költi a mesterséges intelligenciára, míg az amerikaiak 0,1-0,2 százalékot, vagyis a teljes katonai költségvetéshez igazítva Kína tízszer többet költ erre, mint az USA.
Szakértők a mesterséges intelligencia lehetőségei mellett annak veszélyeire, azaz etikai, humanitárius, műveleti és stratégiai kockázataira is felhívták a figyelmet.
Nem véletlen, hogy idén az év elején mintegy hatvan ország – az Egyesült Államok és Kína is – aláírta a mesterséges intelligencia felelősségteljes katonai alkalmazásának támogatását – megjegyzendő, hogy az egyezmény nem bír jogi kötőerővel. Az aláírók vállalták, hogy az MI fejlesztése során nem ássák alá a nemzetközi biztonságot, stabilitást és elszámoltathatóságot.
