A spanyolok nem utaznak messze, de a választás is közbeszól (Tóth Brigitta, Murcia)
A nyári szezon beköszöntével óriási tömegek indulnak útnak. Ami a nyaralást illeti, ahány európai ország van, legalább annyi szokás. A spanyolok többségének például most esze ágába sem jut a hazájától távol vakációzni. Több felmérés is készült az elmúlt években az ibériai állam lakóinak nyaralási szokásairól, melyek tanúsága szerint hiába a külföldi turistadömping okozta zsúfolt strandok, a spanyol lakosság mindössze 30 százaléka menekül el a tömeg elől a nyári hónapokban. Velük szemben a többség együtt élvezi az északi és a déli partokat, valamint a szigetvilágot a külföldről érkező nyaralókkal együtt.
Spanyolországban minden év június végén lódul meg a belföldi turizmus. Az ország középső régióiban ekkorra már elviselhetetlenné váló száraz hőség szinte kikergeti a spanyol családokat a tengerpartra. Júliusban és augusztusban még a 3,2 millió lakosú Madrid is szellemvárosnak tűnhet azoknak, akik megszokták az év más időszakaiban tapasztalt nyüzsgést. Bár a tengerparti szakaszoktól távol élő spanyolok szinte minden ünnepi hosszú hétvégén nekivágnak a vízparttal szegélyezett országrészeknek, mégis a nyári időszak a kedvenc, hisz ilyenkor sokan egy hónapos hosszú szabadságra mennek.
Van egy lakásom La Mangán (Murcia), minden nyáron eltöltünk ott néhány hetet a két fiammal. Egész évben Madridban dolgozom és bár a távolság alapvetően nem akadály, mégsem szeretek egy-két nap pihenés miatt több mint félezer kilométert autózni, akkor már inkább elmegyek a madridi hegyekbe relaxálni. Nyáron viszont más, augusztusban szinte mindig el tudok szabadulni legalább 2-3 hétre a munkámból, úgyhogy ilyenkor minden évben kiélvezzük a tengert a gyerekekkel, és csak iskolakezdésre jövünk vissza Madridba
– mesélte el nyaralási szokásait a fővárostól egy órára, Segovia megyében élő Alberto. A spanyol családok által leginkább kedvelt nyaralóövezetek közé tartoznak sorrendben a Kanári- és a Baleár-szigetek tagjai, a félszigeten pedig Andalúziába, Katalóniába és a Valenciai közösségbe látogatak el a legtöbben. A nyaraló spanyolok mintegy 71 százaléka nyilatkozott úgy egy felmérés során, hogy egész évben a nyári pihenőre spórol.
Az a kevés spanyol állampolgár sem megy messze a hazájától, aki a külföldi nyaralás mellett dönt. A többség a szomszédos országok városait, különösen Párizst és Lisszabont részesíti előnyben, de kedvelt üdülőhelynek számít Olaszország és Nagy-Britannia is.
Az idei turistaszezon heteken belül elkezdődik, azonban a mostani nyár egész biztosan különbözni fog az eddigiektől. Sokaknak okoz ugyanis fejtörést, hogy a május 28-ai önkormányzati választásokon tapasztalt sikertelenség miatt az ország miniszterelnöke decemberről előre hozta az országos választásokat, méghozzá a nyár kellős közepére, július 23-ra.
A statisztikák 1976-ban kezdődött rögzítése óta nem volt olyan regionális vagy országos választás Spanyolországban, amit júliusban, augusztusban, vagy szeptemberben, vagyis a nyaralószezonban tartottak volna meg. A spanyol tévécsatornák és újságok Pedro Sánchez kormányfő rendkívüli bejelentése óta kiemelt témaként kezelik a már lefoglalt nyaralásuk miatt aggódó spanyolok tájékoztatását. Egyebek mellett a szállásfoglalásuk módosítására, illetve postai úton történő szavazásra biztatják a őket, hogy a vízparton történő pihenés mellett teljesíthessék választópolgári kötelezettségeiket is.
Az olasz fiatalok Spanyolországot választják (Jánosi Dalma, Róma)
Olaszországban is elkezdődött a nyaralási szezon. Június első hétvégéjén tizenhétmillió olasz indult útnak, 94 százalékuk belföldön tölti az első rövid vakációt. Elsősorban a tengerpartokat, a művészvárosokat választják a feltöltődésre, kikapcsolódásra vágyók. A becslések szerint június első hosszú hétvégéje közel hétmilliárd eurós bevételt jelenthet a turisztikai szektor számára.
Az idei nyaralási szándékra vonatkozó felmérések azt mutatják, hogy az olaszok 37 százaléka belföldön tölti a nyaralását és a félsziget természeti, illetve művészeti kincseinek felfedezését választja. Különösen kiemelkedő a külföldre látogatók száma, az olaszok 44 százaléka keresi fel elsősorban az európai nagyvárosokat vagy tengerpartokat. Idén is Spanyolország, Franciaország és Görögország a legkedveltebb úticél.
Főként a 18–24 év közötti fiatalok választják a szórakozóhelyekről híressé vált spanyol tengerparti településeket. A lakosság tíz százaléka nem tervez nyaralást, legfeljebb a lakóhelyéhez közeli tengerpartot látogatja.
Lázas készülődés előzte meg a szezont, az utazni vágyók 37 százaléka két hónappal az indulás előtt lefoglalta nyaralását. Immár évtizedek óta augusztus számít Itáliában a nyaralási főszezonnak. Mária mennybemenetelének ünnepe, azaz augusztus 15-e utáni két hétben szinte megbénul a félsziget élete, és mindenki a tengerpartokon, illetve a hegyekben igyekszik átvészelni a nyár legmelegebb két hetét. A becslések szerint átlagosan személyenként 1800 eurót fordítanak az olaszok nyaralásra.
Jelentős idegenforgalomra számítanak idén, várhatóan 70 millió külföldi turista keresi majd fel a félszigetet, amely megközelítőleg 46 milliárd eurós bevételt jelent a szektornak. A Federalberghi olasz szállodaszövetség becslései szerint idén 5,4 százalékkal haladhatja meg a turisztikai ágazat a tavalyi év bevételét. A 2019-es világjárvány előtti időszak idegenforgalmát azonban még mindig nem sikerült elérnie Olaszországnak.
– Szerencsések vagyunk, mivel tíz kilométerre lakunk egy csodálatos Adriai tengerparti településtől – nyilatkozta lapunknak Mauro, egy háromgyermekes édesapa. Hozzátette, hogy
általában a teljes idényre június elejétől szeptember közepéig kibérelünk egy napernyőt a legközelebbi tengerparton, így bármikor mehetünk strandolni, akár fél napra is munka után. Hála a nagyszülők segítségének gyermekeink az egész nyarat a tengerparton tölthetik, azokon a napokon sem kell lemondaniuk a strandolásról, amikor mi, szülők dolgozunk.
Svédország, ahol a szemeszter a pihenést jelenti (Bugnyár Zoltán, Uppsala)
A svédek nagy utazók, ami részint bizonyára a vérükben van a viking ősök miatt, akik a fél világot körbehajózták, részint pedig mert túl hosszú ideig van hideg és sötét az országban. A legtöbb svéd évente másfél-két hónapot is pihenéssel tölthet, amit sokan hazai és külföldi utakkal töltenek meg.
Szeretnek saját országukon belül utazni, ami a világjárvány idején tovább erősödött. Külön szavuk is van rá, mely a „semester” (amely a nyaralást jelenti) és az ország nevéből áll össze: „Svemester”. Nagyon sok családnak, idősnek és fiatalnak van úgynevezett stugája, azaz valahol mindentől távol, a fenyvesek között egy kis vörösre festett, klasszikus faháza, amelyben sokszor víz és villany sincs, de ami talán a leglényegesebb, szomszéd sincs. Ide szeretnek egy-egy hosszú hétvégére vagy nyáron néhány hétre elvonulni. Ez, bár régi szokás a svédeknél, a pandémia alatt tovább erősödött, rekordszámban vásároltak ilyen ingatlanokat, valamint jobban felszerelt nyaralókat a svédek. A trend továbbra is megmaradt, ráadásul a járvány mellett sokan környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesznek, amikor az ország határain belül maradnak, ugyanis igyekeznek elkerülni a hosszú és szennyező repülőutakat.
Akinek stugája nincs, annak jó eséllyel van lakókocsija vagy lakóautója, amivel be lehet járni az egész országot. Kedvelt úti cél a déli, kedvező időjárású Gotland-sziget, vagy az északi hegyvonulatok, de kulturális célpontok is jelentősek. Gyakran még hó van márciusban, amikor már előkerülnek ezek a járművek.
A kiépített kempingek mellett sokan választják a vadkempingezést, ami teljesen legális ott, ahol külön nem tiltott. Svédország bővelkedik gyönyörű tájakban, természeti szépségekben és bármerre járunk, gyakorlatilag mindenhol van vízpart – tenger, tó, folyó -, amit ki is használnak strandolásra a skandinávok. Úgy vélekednek, ha süt a nap és nem fagy, fürdésre alkalmas az idő.
Bár a Svemester továbbra is népszerű, természetesen a svédek szeretnek külföldre is utazni. 2022-ben a lakosság majdnem fele utazott külföldre a Svéd Turisztikai Hivatal (NTO) felmérése szerint, idénre közel tízszázalékos emelkedést várnak annak ellenére, hogy a magas infláció tízből négy svéd utazási terveit érinti, valamint, hogy a svéd korona történelmi mélységekben van az euróhoz képest.
A legkedveltebb úti cél évtizedek óta Spanyolország, különösen Málaga és Alicante, ahová a meleg és napfény miatt egész évben örömmel utaznak a svédek, ezt követi szorosan Dánia, amit nyilvánvalóan más okból választanak (például családi kirándulás Legolandba), majd Nagy-Britannia, Görögország, Olaszország és Norvégia következnek.
A hosszú (és hideg) skandináv éjszakák miatt sokaknál nem kérdés, hogy egy-két hétre, január-február tájékán, amikor már nehezen viselhetőek a magyarországinál lényegesen hosszabb sötét napszakok, el kell utazni délre, például a Kanári-szigetekre vagy Thaiföldre. Sok nyugdíjas egyszerűen télire leköltözik Spanyolországba, és csak nyárra megy vissza. A nyári utazásnál népszerűek a last minute utak, sokan próbálnak a hosszabb távú időjárásjelentések alapján tervezni.
A franciák közel fele belföldi nyaralást tervez 2023 nyarán (Homoky Réka)
A pandémia miatti lezárások után újra megjött a franciák kedve az utazáshoz, derül ki abból a felmérésből, melyet az OpinionWay közvélemény-kutató készített március végén 3013 18 év feletti lakos megkérdezésével az Atout France Francia Idegenforgalmi Hivatal és az ADN Tourisme turisztikai szövetség megbízásából.
Bár a tavalyi adatokhoz képest hat százalékkal visszaesett a nyaralást tervező franciák száma, így is sokan utaznak majd, a felmérés alapján a lakosság 65 százaléka tervez vakációt. A nyaralni vágyó franciák 48 százaléka belföldre megy, 23 százalék pedig külföldi úticélban gondolkodik.
A felmérésből az is kiderül, hogy a franciák 73 százaléka az olcsóbb árkategóriába eső szállásokat keresi, és a megkérdezettek túlnyomó része, 72 százalék olyan helyet keres, ahol az utolsó pillanatban, mindenféle költség nélkül le lehet mondani a foglalást. Az infláció hatással van a franciák nyaralására is, a válaszadók 70 százaléka a pénzromlás miatt alacsonyabb költségvetéssel számol idén nyáron.
Ami az úti célokat illet, a tavalyi évhez hasonlóan most is Montréal vonzza a legtöbb franciát. A francia ajkú Québec tartomány legnagyobb városába átlagosan 724 euróba kerül egy oda-vissza út, ami még mindig megfizethető a franciák számára, annak ellenére, hogy tavaly óta 38 százalékkal emelkedtek a jegyárak, írja a Tendance Hotellerie webmagazin.
A franciák második kedvenc úti céljának eléréséhez nem szükséges átkelni az Atlanti-óceánon, elég csak Korzikáig menni, ugyanis Napóleon szülővárosa, Ajaccio áll a dobogó második fokán, ide átlagosan 203 euróba kerül egy repülőjegy. A sziget egy másik városa, Bastia az ötödik legnépszerűbb célpont és a top 5-be két portugál város, Lisszabon és Portó is bekerült, a harmadik és a negyedik helyre. A Liligo adatai szerint Portugáliába olcsóbban el lehet jutni repülővel, mint Korzikára, mivel Lisszabonba 162 euróba, Portóba pedig 168 euróba kerül egy oda-vissza út. Ezen célpontok esetében is volt némi drágulás a tavalyi évhez képest, de nem olyan jelentős, mint a tengerentúli úti célok esetében, 2 és 7 százalék között van az áremelkedés.
A lista hatodik helyére került Marrákesh, a turisták körében kedvelt marokkói településre a tavalyi árnál 24 százalékkal drágábban, átlagosan 280 euróért lehet eljutni Franciaországból. A hetedik legnépszerűbb célpont a Kis-Antillákon található francia megye, Guadeloupe második legnagyobb városa, Pointe-à-Pitre, annak ellenére, hogy egy év alatt 49 százalékkal drágult az útiköltség, átlagosan 1063 euró. A franciák örök nagy kedvence, New York a nyolcadik helyen áll, ide 647 euróért lehet eljutni, a kilencedik pedig Athén. A görög fővárosba idén átlagosan 278 euróba kerül egy oda-vissza repülőjegy, 13 százalékkal kell érte többet fizetni, mint 2022-ben. Nagy meglepetésre, több év kihagyás után visszakerült a top 10-be Bangkok, a thai főváros nagyot ugrott előre, mivel tavaly még csak a 22. helyen állt a rangsorban. Ázsia egyre népszerűbb úti cél a franciák számára, míg tavaly a nyaralók egy százaléka utazott ide, addig idén ez az arány három százalékra nőtt, annak ellenére, hogy a jegyárak tetemes mértékben, 74 százalékkal drágultak a 2022-es évhez képest, idén átlagosan 1079 euróba kerül egy retúr repülőjegy.
A statisztikák szerint a franciák többsége azonban nem repülővel, hanem autóval megy nyaralni, a válaszadók 74 százaléka ezt a közlekedési formát részesíti előnyben, 22 százalék utazik repülővel, 17 százalék pedig vonattal, ez két százalékkal több, mint tavaly.
A szerbek közül sokan már a tengerparton vannak (Kovac Nikola)
Változatlanul Görögország a szerbiai turisták kedvence, de Montenegró, Törökország és Egyiptom is népszerű. Az előszezonra szinte minden hely elkelt, sokan már most a tengeren vannak.
80-90 euróért nyaralnak Görögországban azok a szerbiai turisták, akik időben foglaltak és az idény elejét választották. A legtöbb utazási iroda már ennyiért is tud tízéjszakás, buszos üdülést biztosítani május végén, június elején. A szerbiaiak elsősorban Görögország szárazföldi részét látogatják, a Halkidiki-félszigetet és környékét, valamint a Jón-tenger északi vidékét. Ezek ugyanis azok a területek, amelyek autóbusszal vagy személyautóval is viszonylag könnyen megközelíthetőek. Szerbiából végig autópályán haladva lehet ide eljutni, az út így legfeljebb 10 óra.
A főszezonban is ezek a görög üdülőhelyek a legnépszerűbbek, azzal, hogy az árak az előszezonhoz képest 3-4-szer magasabbak, vagyis fejenként legalább 250-300 euróba kerülnek. A szerbek előszeretettel utaznak az utazási irodák szervezésével, amelyek a szállás mellett a transzfert is biztosítják. A szállodák helyett inkább az apartmanokat kedvelik, amelyek jóval olcsóbbak, de ellátást nem biztosítanak.
Görögország mellett a szerbek továbbra is előszeretettel utaznak Montenegróba, ahova sokakat köt rokoni vagy baráti szál is. A szállások itt valamivel olcsóbbak. Mivel a nyelvet és a szokásokat is jól ismerik a szerbiaiak, általában maguknak szervezik az utat, nincs szükségük az irodák segítségére. A pihenni vágyók általában a Kotori-öböl varázslatos tájait választják, míg a szórakozásra éhesek Budva környékére mennek, ahol élénk éjszakai élet, klubok és koncertek várják a turistákat. A szerbiai és montenegrói infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően ma már az Adria-part is sokkal könnyebben és gyorsabban megközelíthető, mint néhány évvel korábban.
A tehetősebb és nagyobb kényelemre vágyó turisták jellemzően Törökország vagy Egyiptom partjait keresik fel. Az utazási irodák fejenként 700 és 1700 euró között kínálják ezeket a repülős, szállodai ellátást biztosító utakat. A négy- és ötcsillagos hotelek teljes étel- és italfogyasztással, medencékkel, csúszdákkal, szervezett esti programokkal várják a turistákat.
A felsoroltak mellett Olaszország és Spanyolország, valamint az egzotikus helyszínek is egyre jobban érdeklik a szerbiai üdülni vágyókat.
Alekszandar Szenicsics, az Utazási Irodák Szerbiai Szövetségének igazgatója korábban azt mondta, bízik abban, hogy az üzemanyagárak ebben az évben stabilak maradnak, így nem kell olyan időközi áremelésekkel számolni, mint tavaly. A nyaralások ára ennek ellenére idén is emelkedett, átlagosan 15-20 százalékkal.
Szerbiában belföldi turizmusra is van lehetőség, főként a hegyvidéki üdülőközpontok és a gyógyfürdők a népszerűk, melyek apartmanokat és szállodai ellátást is kínálnak. A hotelek közül egyre több biztosít wellness-ellátást is. A legkedvezőbb áron azonban azok üdülhetnek, akik a falusi turizmust választják. A vidéki szállásadók alacsony árat és nagy vendégszeretetet kínálnak.
A belföldi turizmusnak évek óta komoly lendületet ad a szerb kormány idegenforgalom-serkentő akciója is, amelynek keretében 5000 dináros, vagyis nagyjából 40 eurós összeggel segítik az országon belül nyaralókat. A 100 ezer utalványt idén rekord idő, mindössze 10 óra alatt kapkodták szét az emberek.
Egyre vonzóbb lett Székelyföld (Pataky István, Marosvásárhely)
A romániaiak közel nyolcvan százaléka európai országokba készül idén nyáron, és több mint felük legfeljebb háromszáz eurót hajlandó repülőjegyre költeni – derül ki a Vola.ro romániai portál online felmérésének május közepén közzétett eredményeiből. A turisztikai ügynökség közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek fele tudja már, hogy hol fog nyaralni, de még nem vette meg a repülőjegyet; 78 százalékuk valamelyik európai országba készül, 9,1 százalékuk Európán kívüli desztinációt (Dubai, Izrael stb.) választott, 7,3 százalék Romániában tölti a nyári szabadságát, míg 5,6 százalékuk egy egzotikus országot (Zanzibár, Mexikó stb.) keres fel.
A Maszol erdélyi portál az Agerpres hírügynökségre hivatkozva azt írja, repülőjegyre a romániaiak több mint fele, 53 százaléka száz és háromszáz euró közötti, 36 százaléka száz euró alatti összeget költene. Egyébként az elsöprő többség, a megkérdezettek 88,7 százaléka repülővel utazna nyaralni. A romániaiak közel kétharmada (64,5 százalék) a következő három hónapban, 28,2 százaléka a következő 3-6 hónapban, 7 százaléka pedig a következő 6-9 hónapban készül vakációzni. Kevesebb mint egyharmaduk (30,6 százalék) még semmit sem tervezett, míg 17,2 százalékuk már megtervezte és ki is fizette a teljes nyaralását.
A felmérésből kiderül az is, hogy a romániaiak 60,2 százaléka több mint egy hónappal korábban foglalja le nyaralását. Több mint felük (56,7 százalék) ezt szállásfoglalási weboldalakon teszi meg, 30,1 százalék közvetlenül a szolgáltatónál (hotel, légitársaság), 13,2 százalék pedig utazási tanácsadóhoz vagy turisztikai ügynökséghez fordul. A közvélemény-kutatás szerint a romániaiak az úti céljuk kiválasztásakor a következő kritériumokat veszik figyelembe: jussanak hozzá olcsó repülőjegyhez (44,6 százalék), olyan helyszínen nyaraljanak, ahol még nem voltak (38,4 százalék), jussanak el gyorsan, közvetlen repülőjárattal a desztinációhoz (16,4).
Kelemen Barna marosvásárhelyi turisztikai szakértő a Magyar Nemzetnek arra emlékeztetett, hogy az utóbbi évtizedben lényegesen megváltozott a turizmus világszinten.
Sokkal többen utaznak napjainkban, mint húsz évvel ezelött, szerencsére a belföldi turizmus is fellendült. Ez részben annak is köszönhető, hogy néhány éve a romániai állami szektorban dolgozók rendszeresen hozzájutnak az úgynevezett vakációs jegyekhez. Szó volt róla, hogy a magánszférában dolgozó személyek is kapnak ilyen jegyeket, így lenne normális, de egyelőre semmi konkrétum nincs az ügyben. Egyre többen keresnek fel minket az utazási irodában azzal, hogy évek óta nem voltak nyaralni, de a vakációs jegyeknek köszönhetően idén elutaznának valahova
– fogalmazott a szakértő. Kelemen Barna elmondta, tapasztalata szerint, a romániai utazni vágyók még mindig szívesebben töltik szabadságukat külföldön, mint odahaza, de a vakációs jegyek valamilyen szinten „rákényszerítik” az embereket, hogy ne csak külföldön, hanem hazai tájakon is töltsék el szabadságaikat, hiszen ezeket a jegyeket csak belföldön lehet felhasználni. Tájékoztatása szerint a külföldi úti célok közül a görög szigetvilág, a török riviéra, Tunézia, Egyiptom, Marokkó, Jordánia, Portugália, Málta, Spanyolország, Olaszország és Bulgária a legfelkapottabbak.
A belföldi utazási trendek nem sokat változnak évről évre, még mindig a romániai tengerpart a legkedveltebb nyaralóhely, ott is elsősorban Mamaia, de egyre többen keresik fel a Duna-deltát és a hegyvidéki településeket. Brassó és környéke nagyon népszerű, a Prahova völgye, a Transalpina országút a Déli-Kárpátokban, a Parang-hegységben. Maros, Hargita, és Kovászna megye is egyre vonzóbb úticél, újabban a kastélyszállások miatt is, főként az ország keleti és déli részéről származó utazók körében. Székelyföld, sajnos, még így is elégtelenül kiaknázott térség. Máramaros nagyon szép tájakkal rendelkezik, évről évre egyre többen látogatnak oda, ott a falusi turizmus nyert terepet
– magyarázta a turisztikai szakértő. Kelemen Barna arról is tájékoztatott, hogy Romániában egyre népszerűbbek a wellness-szállodák. – Az utazni vágyók gyakran érdeklődnek a nagyobb városok iránt is országszerte, idén a leglátogatottabb nyilvánvalóan Temesvár lesz, lévén ebben az évben Európa egyik kulturális fővárosa – tette hozzá a szakértő.
Borítókép: Turisták követnek egy idegenvezetőt Barcelona óvárosában, 2022. május 11-én (Fotó: AFP/Lluis Gene)
